A kormányzat korábbi nyilatkozataival ellentétben mégis megkezdődött Balásy Gyula cégcsoportjának átvilágítása. Amennyiben a jogi és pénzügyi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárulnak, az állam átveheti a vállalatokat és azok vagyonát. A fordulat hátterében valószínűleg a cégekben rejlő jelentős érték felismerése áll, melyet korábban alulértékelhettek.
Jelenleg is zajlik Balásy Gyula vállalatainak jogi és pénzügyi átvilágítása, rendkívül szoros határidőkkel. Ezt a folyamatot két nagy nemzetközi tanácsadó cég, az EY és a Deloitte végzi, 30 napos határidővel. Az átvilágítás célja a cégek valós vagyonának és stabilitásának felmérése.
Az átvételi szándékot erősíti, hogy a cégcsoport fizetőképességét is biztosították a vizsgálat idejére. Bár a bankszámlák zárolását nem oldották fel teljesen, lehetővé tették, hogy a zárolás óta befolyt összegekből a vállalatok kifizessék számláikat. Ez a lépés elengedhetetlen volt, mivel a korábbi zárolás fizetésképtelenségi helyzetbe sodorta a cégeket, végrehajtások is indultak ellenük.
Balásy Gyula maga is tájékoztatta munkatársait az átvilágítás megkezdéséről egy körlevélben. A cégcsoporton belülről érkező információk szerint a szakértők folyamatosan kérnek be adatokat, és rendkívül gyors válaszokat várnak, ami intenzív munkavégzést igényel a kollégáktól. A kormányzat a Pénzügyminisztériumon keresztül lényegében megerősítette a folyamat zajlását, bár a Miniszterelnökséghez irányította a további kérdéseket.
Az ügy előzményei a választások utáni időszakra nyúlnak vissza, amikor a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégcsoport a hatóságok célkeresztjébe került. Magyar Péter, még miniszterelnöki kinevezése előtt, felvetette a NER-hez köthető vagyonkimentés lehetőségét, és ebben a kontextusban említette Balásy cégeit is. Ezt követően a vállalatok bankszámláit zárolták, feltételezett vagyonmenekítéssel kapcsolatos nyomozás részeként.
Május elején Balásy Gyula egy interjúban felajánlotta cégeit és más vagyonelemeit az államnak. Bár a felajánlás részletei eleinte nem voltak teljesen tiszták, később kiderült, hogy az állami megrendeléseken felhizlalt vállalatok mellett három magántőkealapban lévő befektetéseket és az Euronews tévécsatorna megvásárlásához kapcsolódó részesedést is átadta volna. Az erről szóló dokumentumok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kerültek.
Magyar Péter azonban szűk másfél hónappal ezelőtt még visszautasította a felajánlást, mondván, a hatóságoknak kell elvégezniük a munkájukat. Ez a nyilatkozat akkor az ügy lezárásának tűnt a kormányzat részéről, és sokak számára meglepő volt, hiszen az MNV korábbi állásfoglalása szerint az átvételhez mindenképpen átvilágításra lett volna szükség. A kormányfő akkori döntése védhetőnek tűnt, mivel a cégek értékét főként a működésük adta, és a NER bukásával az állami megrendelések elvesztése miatt jövőbeli jövedelemtermelő képességük megkérdőjeleződött.
A fordulat rávilágít arra, hogy a Balásy-csoportban rejlő vagyon sokkal jelentősebb, mint azt korábban gondolták, vagy mint ahogyan azt a kezdeti értékelések sugallták. Bár a cégek működésből származó jövőbeli nyeresége bizonytalan a megváltozott politikai környezetben, a korábban felhalmozott profit és eszközök értéke tízmilliárdos nagyságrendű. Balásy Gyula korábban 80 milliárd forintos értéket említett, ami akkor túlzásnak tűnt.
A legfrissebb, 2025-ös adatok azonban árnyalják a képet. A felajánlott négy alapcég tavaly több mint 26 milliárd forint nyereséget termelt, és korábbi évekből is maradt bennük profit. A vállalatokban összesen 115 milliárd forintnyi eszköz található, melynek közel felét hitelek finanszírozzák. Ennek ellenére a cégek együttes nettó eszközértéke 55-60 milliárd forint között mozoghat. Különösen figyelemre méltó, hogy 2025 végén több mint 26 milliárd forint készpénz volt a bankszámlákon és pénztárakban, ami könnyen hozzáférhető vagyon.
Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy az állam számára vonzóvá tegye az átvételt, és felülírja a korábbi elutasító álláspontot. A Balásy-birodalom 2018 után lényegében monopolizálta az állami hirdetési és kommunikációs megrendeléseket, mintegy 50 milliárd forint extraprofitot termelve tulajdonosának az első nyolc évben. A cégek gyakran túlárazva adták tovább a munkát alvállalkozóknak, egy tökéletesen működő „pénzgyárként” funkcionálva.
Az átvilágítás eredményei döntőek lesznek abban, hogy az állam végül átveszi-e Balásy Gyula cégeit. A folyamat szorossága és a bekapcsolt nemzetközi szakértők arra utalnak, hogy a kormányzat komolyan fontolóra veszi a vagyon megszerzését. A Miniszterelnökség válaszainak hiánya ellenére a Pénzügyminisztérium utalása megerősíti az ügy aktualitását és a kormányzati érintettséget.
Az átvétel nem csupán egy jelentős vagyon megszerzését jelentené az állam számára, hanem egyúttal üzenetértékű is lehet a korábbi rendszer működésével kapcsolatban. A cégek jövőbeli sorsa, az alkalmazottak helyzete és a vagyonkezelés módja mind további kérdéseket vet fel, melyekre az átvilágítás befejezése után várhatóan választ kapunk. Az ügy alakulása továbbra is kiemelt figyelmet kap a közéletben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása