Európa légkörét egyre gyakrabban borítja be az észak-afrikai Szaharából származó sivatagi por, ami új kihívás elé állítja a kontinenst. Egy mesterséges intelligencián alapuló, 2012 és 2021 közötti időszakot vizsgáló friss tanulmány szerint a finomrészecske-szennyezés ezen formája jelentősen növekedett. Ez a tendencia különösen Dél-Európában szembetűnő, ahol a porbeáramlás minden korábbinál nagyobb mértékű, de a légköri áramlatoknak köszönhetően már Észak-Európáig is eljut.
A kutatási adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Szaharából felkavarodó ásványi por jelentős mennyiségben kel át a Földközi-tenger felett. Spanyolország, Portugália, Olaszország, a Balkán-félsziget és Görögország légkörébe jutva komoly terhelést jelent a helyi környezetre és az emberek egészségére. Bár Észak-Európában még viszonylag csekély a porkoncentráció, a tanulmány aggasztó dinamikára hívja fel a figyelmet: az északra jutó sivatagi por mennyisége a délivel megegyező ütemben növekszik, ami a jövőben komoly kihívások elé állíthatja ezeket a régiókat is.
A jelenség időnként kifejezetten drámai vizuális formában is megmutatkozik, például 2017. október 16-án a Brit-szigetek felett az ég szokatlan szépiaárnyalatot öltött, a nap pedig vérvörösen izzott. Ezt a kísérteties optikai hatást az Ophelia exhurrikán okozta, amely hatalmas mennyiségű szaharai ásványi port sodort végig Európa felett, majd a portugáliai és spanyolországi súlyos erdőtüzek füstjével keveredve borította be az eget.
A növekvő porbeáramlás hátterében több, egymással összefüggő tényező áll, beleértve a természetes éghajlati ingadozásokat, valamint az ember okozta klímaváltozást. A kutatók szerint az egyre aszályosabbá váló térségek és a megváltozó légköri viszonyok kedveznek a por nagy távolságokra történő elszállításának. Emellett a Szahara peremvidékének elsivatagosodása és a sivatag hosszú távú terjeszkedése is növelheti a légkörbe kerülő ásványi por mennyiségét.
Kaspar Dällenbach, a svájci Paul Scherrer Intézet projektvezetője szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása és az ahhoz köthető felmelegedés legalábbis hozzájárul a sivatagi por térnyeréséhez, hiszen bizonyos régiókban az aszályos körülmények a sivatagok kiterjedéséhez vezetnek. Petros Vasilakos, a tanulmány vezető szerzője kiemeli, hogy a port szállító viharok száma ugyan nem nőtt, azonban intenzitásuk a vizsgált évtized alatt jelentősen fokozódott, így egységnyi idő alatt jóval nagyobb tömegű ásványi port mozgatnak meg.
A légkörbe kerülő hatalmas porfelhők kapcsán a legfajsúlyosabb kérdés a közegészségügyi kockázat, mivel a belélegzett finom ásványi porrészecskék mélyen behatolhatnak a tüdőszövetbe. Ott gyulladásos folyamatokat, oxidatív stresszt és sejtkárosodást okozhatnak, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ez a folyamatos terhelés hosszú távon növelheti a kardiovaszkuláris események, mint például a szívroham, valamint a krónikus légzőszervi megbetegedések és az asztmás tünetek súlyosbodásának kockázatát is.
A kutatócsoport azért képes ilyen precizitással nyomon követni a porrészecskék útját, mert a sivatagi por egyedi kémiai ujjlenyomattal rendelkezik. Míg a városi építkezésekről származó szálló por kiemelkedően magas kalciumtartalmú, a közlekedésből származó aeroszolok elemi és szerves szenet, valamint fék- és gumikopásból származó fémeket is tartalmaznak, addig a sivatagi eredetű részecskék gazdagok alumíniumban, ami lehetővé teszi forrásuk pontos azonosítását kémiai analízissel.
A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a por okozta egészségügyi hatások teljes spektrumának feltérképezéséhez még kiterjedt hosszú távú vizsgálatokra van szükség. A kutatók ugyanakkor bíznak abban, hogy a most alkalmazott, gépi tanulásra épülő prediktív modellek a jövőben lehetővé teszik a légszennyezettség valós idejű, rendkívül pontos nyomon követését és előrejelzését.
Míg a hagyományos meteorológiai modellek gyakran pontatlanul becsülik meg a talajközeli porkoncentrációt, a mesterséges intelligencia több mint száz mérőállomás adataiból tanulva immár képes egy megbízható, egészségügyi szempontból is releváns, egész Európára kiterjedő porszennyezettségi térképet generálni. Ez a technológia kulcsfontosságú lehet a jövőbeni megelőző intézkedések és a közegészségügyi stratégiák kidolgozásában, segítve az érintett régiók felkészülését a növekvő terhelésre.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása