Az Utrechti Egyetem könyvtárában egy rendkívül jelentős régészeti felfedezést tettek: egy 1700 éves pergamentöredékre bukkantak, amely Homérosz monumentális eposzának, az Odüsszeiának egy rövid, de annál értékesebb részletét tartalmazza. A mindössze néhány verssort őrző lelet az eposz egyik legkorábbi ismert másolatának számít, és újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az ókori világban is folyamatosan másolták és terjesztették a görög irodalom eme alapművét. A felfedezés rávilágít a klasszikus szövegek fennmaradásának véletlenszerűségére és a könyvtárakban rejlő, még feltáratlan kincsekre.
A felfedezés körülményei
A különleges leletre Mark de Kreij, az egyetem ógörög nyelvet oktató tanára talált rá két évvel ezelőtt. A kutató éppen egy kopt kéziratgyűjteményt vizsgált át, amikor a mindössze 6,6-szor 7,7 centiméteres pergamentöredékre bukkant. A kopt gyűjteményt az egyetem Carl Schmidt német tudós egyik rokonától vásárolta meg, és feltételezések szerint az ógörög szöveg a kopt papiruszok – azaz görög ábécét használó egyiptomi szövegek – közé keveredve hevert hosszú ideig észrevétlenül a könyvtárban. De Kreij azonnal felismerte a sorokat, amint megpillantotta a pergament, ami az eposz iránti mélyreható ismereteit bizonyítja.
A töredék tartalma és jelentősége
A megtalált töredék Homérosz Odüsszeiájának 12. könyvéből őriz néhány verssort. Ez a részlet azt a drámai jelenetet írja le, amikor Odüsszeusz emberei, figyelmen kívül hagyva vezetőjük egyértelmű figyelmeztetését, leölik és elfogyasztják Héliosz, a napisten szent marháit. Tettükért Zeusz, a görög istenek és emberek atyja súlyos büntetést mér rájuk: vihart támaszt, amely elpusztítja Odüsszeusz hajóját és valamennyi társát. Ez a tragikus esemény kulcsfontosságú Odüsszeusz további utazása szempontjából, hiszen egyedül kell folytatnia hazatérését.
Az Odüsszeia ilyen korai másolataiból mindössze néhány töredék maradt fenn világszerte, ami kiemeli ennek a mostani felfedezésnek a jelentőségét. A kutatók szerint a lelet egyértelműen azt mutatja, hogy Homérosz több mint két és fél évezredes eposzát az ókorban is folyamatosan másolták és továbbadták, ezzel biztosítva a mű fennmaradását és széles körű elterjedését. Ez a folyamatos másolási tevékenység alapvető volt a klasszikus irodalom megőrzésében az írásbeliség korai szakaszában.
A töredék eredete és megőrzése
A szakértők feltételezései szerint a most megtalált részlet egy kis méretű könyvből származik, amelyet feltehetően Egyiptomban készítettek a 3–4. században. Ez az információ további kontextust ad a töredék keletkezési helyéhez és idejéhez, alátámasztva az ókori Egyiptom szerepét a görög kultúra és irodalom terjesztésében. Mark de Kreij szerint a töredék valószínűleg azért maradhatott fenn ilyen kiváló állapotban az évszázadok során, mert a könyv közepéről származott, így a külső oldalak mechanikai védelmet nyújtottak számára a fizikai behatásokkal szemben. Ez a magyarázat rávilágít arra, hogy a könyvek szerkezete is hozzájárulhatott egyes részek megőrzéséhez.
A nyilvánosságra hozatal és az Odüsszeia aktualitása
Az Utrechti Egyetem a felfedezést egy stratégiailag jól megválasztott időpontban hozta nyilvánosságra: Christopher Nolan friss filmadaptációjának kasszasikere után. A film jelentősen megnövelte az érdeklődést az Odüsszeia iránt, és ezzel együtt az angol és holland fordítások eladásait is. Ez a lépés nemcsak a tudományos közösség, hanem a szélesebb közönség figyelmét is felkeltette a klasszikus eposz és az ókori irodalom iránt. Érdemes megjegyezni, hogy az Odüsszeia egyik legrégebbi, szintén 1700 évesre becsült kópiáját a manchesteri John Rylands Könyvtárban őrzik. Ennek a másolatnak a részleteit vitték az Egyesült Államokba, hogy Christopher Nolan filmjének sztárjai is megtekinthessék, tovább erősítve az eposz kulturális relevanciáját és időtlen vonzerejét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása