Egy friss, kiterjedt európai felmérés eredményei jelentős bizalmi válságra utalnak az Európai Unióval szemben. A tanulmány szerint a kontinens polgárainak közel 70 százaléka negatívan értékeli az EU-t, és sokan általános hanyatlásról vagy a normalitás elvesztéséről beszélnek. Ez a szkepticizmus különösen erőteljes Franciaországban, Németországban és Olaszországban mutatkozik meg, ahol a lakosság jelentős része fejezte ki elégedetlenségét az Unió működésével kapcsolatban.
A kutatást az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) agytröszt végezte, melynek célja az európai közvélemény hangulatának felmérése volt. A felmérés közel hatezer interjún alapul, amelyeket hat kulcsfontosságú európai országban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában – készítettek. Ez a széleskörű mintavétel reprezentatív képet ad az európai polgárok gondolkodásáról és az Unióval kapcsolatos érzéseikről.
Az európaiak többsége alapvetően egy erős, egységes és önálló cselekvésre képes Európát szeretne látni. Ez a vágy az integráció és a közös fellépés iránt továbbra is élénk a lakosság körében. Azonban a tanulmányból az is kiderül, hogy a legtöbben már nem hisznek abban, hogy a jelenlegi vezetők képesek lennének ezt a jövőképet valóra váltani. Ez a hit hiánya mélyen gyökerezik a közvéleményben, és a politikai elit iránti bizalmatlanságot tükrözi. A polgárok hiányolják azokat a politikusokat, akiket az európai cselekvés meggyőző példáinak tartanának, és akik képesek lennének konkrét, látható eredményeket felmutatni.
Az Európai Bizottság retorikájában gyakran hangsúlyozza az egység, a szolidaritás és a cselekvési képesség fontosságát. Ezek az alapvető értékek és célkitűzések azonban úgy tűnik, nem rezonálnak kellőképpen a polgárok mindennapi tapasztalataival. A válaszadók körében az az uralkodó érzés, hogy hiányoznak a konkrét eredmények, amelyek igazolnák az uniós intézmények hatékonyságát. Ezt a helyzetet egy fiatal lengyel válaszadó találóan úgy foglalta össze, hogy az EU „sokat vitatkozik, de semmit sem tesz”. Ez a megállapítás jól tükrözi azt a frusztrációt, amelyet sok európai érez az Unió döntéshozatali folyamataival és a végrehajtás lassúságával kapcsolatban.
Pawel Zerka, a tanulmány szerzője szerint a probléma gyökere nem az, hogy az emberek már nem akarnak egy erősebb Európát. A vágy egy egységesebb és befolyásosabb Unió iránt továbbra is fennáll. Sokkal inkább arról van szó, hogy már nem hisznek abban, hogy egy ilyen Európa megvalósítható a jelenlegi körülmények között. Ez a hit hiánya jelenti az egyik legnagyobb kihívást az Unió számára, hiszen a polgárok támogatása és bizalma elengedhetetlen a hosszú távú stabilitáshoz és fejlődéshez.
Az európai gyengeség egyik szimbólumaként a felmérésben kiemelték azt a vámkompromisszumot, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött Donald Trump akkori amerikai elnökkel 2025-ben. Ez az esemény mélyen belevésődött a közvéleménybe, és sokan az Unió önállóságának feladásaként értékelték. Egy fiatal válaszadó „szörnyen szégyellte magát”, amikor szerinte von der Leyen meghunyászkodott az Egyesült Államok előtt a skóciai golfklubjában tartott megbeszélés során. Ez az eset rávilágít arra, hogy a polgárok mennyire érzékenyek az Unió nemzetközi színtéren mutatott erejére és önállóságára, és mennyire fontosnak tartják, hogy az EU határozottan képviselje saját érdekeit.
Az egyes országok között jelentős különbségek mutatkoznak az aggodalmak tekintetében, ami az Unió belső sokszínűségét és a tagállamok eltérő gazdasági helyzetét tükrözi. Olaszországban például az emberek több mint 40 százaléka tart a jólét elvesztésétől, ami komoly társadalmi feszültségeket jelezhet. Ezzel szemben Lengyelországban, amely a kontinens egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, a válaszadóknak mindössze 23 százaléka aggódik ugyanezekért. Ez a különbség arra utal, hogy a gazdasági stabilitás és a jövőbeli kilátások eltérő módon befolyásolják az uniós tagsággal kapcsolatos érzéseket és a bizalmat a tagállamokban. A gazdasági prosperitás hiánya vagy annak félelme jelentősen hozzájárulhat a negatív EU-képek kialakulásához.
Összességében a tanulmány egy olyan Európa képét festi le, ahol a polgárok vágyakoznak az egység és az erő után, de mélyen csalódottak a jelenlegi helyzetben és a vezetés cselekvőképességében. A bizalmi válság, a konkrét eredmények hiánya és az elvesztett normalitás érzése komoly kihívások elé állítja az Európai Uniót a jövőben. Az Unió vezetőinek feladata lesz, hogy visszaszerezzék a polgárok bizalmát, és meggyőzően bizonyítsák, hogy képesek egy erős, egységes és hatékony Európát építeni, amely képes kezelni a kontinens előtt álló kihívásokat.