Az Európai Bizottság nemrégiben ismertette ambiciózus klímapolitikai javaslatcsomagját, amely két fő pillérre épül: egy új elektrifikációs akciótervre és az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) átfogó reformjára. A kezdeményezések célja, hogy Európa gazdasága egyre inkább tiszta, belföldön előállított villamos energiára támaszkodjon, ezzel csökkentve a fosszilis energiahordozóktól való függőséget és az importkitettséget.
A Bizottság július közepén hozta nyilvánosságra javaslatait, amelyek az Elektrifikációs akciótervet és az EU ETS reformját foglalják magukban. Az utóbbi a nagyméretű erőművekre és ipari létesítményekre vonatkozik, és elkülönül az épületekre, valamint a közúti közlekedésre 2028-tól bevezetendő újabb kibocsátás-kereskedelmi rendszertől (ETS2).
A javaslatcsomag bemutatásának időzítése stratégiai jelentőségű, tekintettel az energiaimport-függőség sebezhetőségére, amelyet a közelmúltbeli konfliktusok is rávilágítottak. Az idei ENSZ klímatárgyalásokon kiemelt téma az elektrifikáció, vagyis a fosszilis tüzelőanyagokról a villamos energiára való áttérés.
Törökország, a következő ENSZ klímakonferencia házigazdája, már bemutatott egy globális elektrifikációs célkitűzést. Ez a terv 2035-re a villamos energia részarányát a végső energiafogyasztásban a jelenlegi mintegy 20 százalékról 35 százalékra növelné világszerte, olyan technológiák elterjesztésével, mint a hőszivattyúk és az elektromos járművek.
Az Európai Bizottság Elektrifikációs akciótervének elsődleges célja, hogy Európa gazdasága egyre nagyobb mértékben tiszta, belföldön előállított villamos energiára épüljön. Ezáltal csökkenne a fosszilis energiahordozóktól való függőség, mérséklődnének az energiaárak és az importkitettség.
A Bizottság azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra a villamos energia versenyképesebb legyen a fosszilis energiahordozóknál a háztartások és az ipar számára egyaránt, miközben az elektrifikáció aránya elérné a 46 százalékot. A tervek szerint 2040-re ez évente mintegy 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilisenergia-importjának költségeit, jelentősen visszafogva a földgáz- és kőolajimportot.
Az akcióterv három fő beavatkozási területre összpontosít: az iparra, az épületekre és a közlekedésre. Emellett kiemelt hangsúlyt fektet a villamos energia árának versenyképessé tételére a hálózati díjak, adók és illetékek átalakításával, valamint a tisztaenergia-technológiák, például a kis moduláris atomreaktorok és a hidrogénalapú berendezések fejlesztésének ösztönzésével.
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) reformjával a Bizottság tovább erősítené a rendszer szerepét az ipar dekarbonizációjában, javítva az európai gazdaság versenyképességét és ellenálló képességét. A javaslat fenntartaná a rendszer piaci alapjait, ugyanakkor a 2040-es uniós klímacélokhoz igazítaná a kibocsátási plafont.
A reform korszerűsítené a piaci stabilitási tartalékot, kiterjesztené az ETS hatályát a tartós szén-dioxid-eltávolításokra és a hulladékgazdálkodási ágazatra. Az ingyenes kibocsátási egységek rendszere is átalakulna, továbbra is védve az európai ipart a karbonkibocsátás áthelyezésével szemben, de odaítélésük egyre inkább az ipari dekarbonizációs beruházásokhoz kapcsolódna.
A javaslat jelentősen bővítené a tiszta technológiák finanszírozását is. Létrejönne egy 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bank, valamint egy 30 milliárd eurós átmeneti beruházásösztönző program. Az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap is tovább működne, és a tagállamok ETS kvótabevételeik felét iparuk fenntartható átalakítására kellene fordítaniuk.
A reform megerősítené az ETS szerepét a légi és tengeri közlekedésben, ösztönözné a fenntartható üzemanyagok alkalmazását, csökkentené az adminisztratív terheket, és szigorúbb fellépést irányozna elő a szabályok kijátszásával szemben.
Az Elektrifikációs akcióterv klímapolitikai szempontból egyértelműen pozitívnak mondható, mivel csökkentené a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, az energiaárakat és az importkitettséget. Az EU ETS reformjavaslatai azonban árnyaltabb képet mutatnak.
Bár a reformok célja az ipar versenyképességének erősítése, a kibocsátási plafon csökkentésének lassítása és az ingyenes kibocsátási egységek meghosszabbítása klímapolitikai szempontból gyengítheti az ETS ösztönző erejét. Ez alacsonyabb szén-dioxid-árat eredményezhet, ami mérsékelheti a vállalatok motivációját a gyors kibocsátáscsökkentésre és a tiszta technológiákba történő beruházásokra.
Ez a megközelítés késleltetheti az ipari dekarbonizációt, és kiszámíthatatlanná teheti a szabályozási környezetet azok számára, akik már jelentős beruházásokat hajtottak végre alacsony kibocsátású technológiákba. A javaslatcsomagon érezhető az ipari lobbi nyomása, és az uniós tagállamok álláspontja is megosztott.
A tagállamok öt nagy blokkra oszthatók, a versenyképességet féltő „pragmatikusoktól” az „ambiciózus” országokig. Franciaország és az új magyar kormány álláspontja egyelőre még nem ismert. Az uniós klímapolitikát, különösen a karbonvámot, nemzetközi szinten is rendszeres kritika éri, ami tovább bonyolítja az ingyenes kibocsátási egységek jövőjét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása