Európa legaktívabb tűzhányója, az Etna hetek óta szokatlan működést produkál, amely jelentős fennakadásokat okoz Szicília légi közlekedésében. Bár a mélyből érkező magma utánpótlása augusztus vége óta megszűnt, a vulkán továbbra is nagy mennyiségű hamut bocsát ki. Ez a jelenség, mely lávaömlés nélkül is folyamatos hamukibocsátással jár, komoly kihívások elé állítja a helyi hatóságokat és a légitársaságokat. A cataniai Fontanarossa repülőtér rendszeres lezárása miatt utasok ezrei rekednek Szicíliában, vagy kénytelenek alternatív útvonalakat keresni.
Augusztusban az Etna még robbanásos kitörésekkel és lávaöntéssel is járt, ami többször is a cataniai repülőtér lezárásához vezetett. Ezt követően a vulkán alatti magma mozgására utaló földremegés-kilengések normalizálódtak, jelezve a mélybeli aktivitás csökkenését. Szeptember 1-jétől azonban egy újfajta működés vette kezdetét: az Etna északkeleti kráteréből folyamatosan vörösbarna vulkáni hamu áramlik ki.
Ezt a hamut a légmozgás dél-délkeleti irányba sodorja, közvetlenül a Fontanarossa repülőtér felé. A hamufelhő miatt a légiközlekedés folyamatosan akadozik, bizonytalanságot okozva az utasok körében. A Szicíliában rekedt utazóknak gyakran Palermóba vagy Bariba kell utazniuk, és napokat várniuk a továbbrepülésre.
A vulkánkitörések hagyományosan a felszín alatti kőzetolvadék, a magma felszínre nyomulásával magyarázhatók. Robbanásos kitöréskor a gázok feszítő nyomása szétveti a kőzetolvadékot, apró hamuszemcsékből és gázokból álló felhőt hozva létre. Más esetekben a gáznyomás nem elegendő, és a magma lávaként ömlik ki.
Az augusztusi események során mindkét típusú működés megfigyelhető volt az Etnán, magasra törő hamufelhővel és több helyről kifolyó lávával. Ezt követően azonban a magma utánpótlása megszűnt, és a műszerek is a vulkán alatti csendet jelezték. A felszínen tapasztalható hamukibocsátás azonban továbbra is fennáll, ami egy korábbi, 2018 decemberében is megfigyelt jelenségre emlékeztet.
A jelenlegi hamukibocsátás nem egy valós, magma által táplált robbanásos vulkáni tevékenység. Ehelyett egy intenzív kitörést követő, úgynevezett kürtőtisztító kigázosodásról van szó. Ennek során a vulkáni kürtőből kiáramló gázok magukkal sodorják a kráterben felhalmozódott, átalakult vulkáni anyagot.
Augusztusban a Voragine kráter aktív volt, és láva folyt az északkeleti kráterbe. Ez a láva gyorsan lehűlt és üvegesen megdermedt a kráterfalon és a kráteraljon. A repedéseken keresztül kiáramló agresszív gázok, mint a kén-dioxid, hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid, átalakították ezt a kőzetüveges anyagot. A benne lévő vas oxidációja vöröses színt kölcsönzött neki, és a gőz, valamint a gáz ezt a feldolgozott anyagot sodorja ki a kráterből. Ez a folyamat hetekig is eltarthat, és a vulkanológusok szerint ez egyfajta hamuanyag remobilizáció.
Ez a jelenség rávilágít arra, hogy nem feltétlenül szükséges felnyomuló magma okozta robbanásos kitörés ahhoz, hogy a légiközlekedés leálljon. Az Etna és más vulkánok képesek arra, hogy szoros értelemben vett kitörés nélkül is vulkáni hamuanyagot bocsássanak ki krátereikből. Mivel a vulkáni hamu veszélyt jelent a modern repülőgépekre, ilyen esetekben zéró tolerancia érvényesül, és a légi forgalmat azonnal le kell állítani.
A vulkán több százezer éve a helyén van, így nem a tűzhányót kell hibáztatni a problémáért, hanem a működését kell megérteni. A vulkanológusok, mint az INGV Etna Obszervatórium munkatársai, szorosan követik az eseményeket és magyarázzák az okokat. Cataniában egyre többen vetik fel, hogy a Fontanarossa repülőtér elhelyezkedése problémás, bár ennek megváltoztatása rendkívül bonyolult feladat lenne.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása