Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön tartott tájékoztatót az Irán nukleáris és ballisztikusrakéta-programja miatt elrendelt szankciókat felügyelő bizottság ügyében. Az ülésen a tagállamok közötti mélyreható nézeteltérések kerültek felszínre a szankciók automatikus visszaállítását célzó, úgynevezett „snapback” mechanizmus jogi érvényességét illetően, amelynek aktiválását követően a bizottság működését ismét megkísérelte volna az európai hatalmak kezdeményezésére.
A szóban forgó bizottságot a Biztonsági Tanács 1737. számú határozata hozta létre még 2006-ban. Fő feladata az volt, hogy rendszeresen, 90 naponta jelentést tegyen a testületnek az Iránnal szembeni szankciók végrehajtásáról. Működése azonban felfüggesztésre került azt követően, hogy 2015-ben létrejött az iráni nukleáris megállapodás, a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA), amely ideiglenesen felfüggesztette az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciókat.
A bizottság visszaállítását Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság kezdeményezte 2025 augusztusában, az atomalku „snapback” mechanizmusának aktiválásával. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a szankciók automatikus visszaállítását, amennyiben Irán nem tartja be a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Az európai hatalmak álláspontja szerint a mechanizmus aktiválásával a korábbi ENSZ-szankciók, és velük együtt a felügyelő bizottság is, ismét hatályba léptek.
Azonban az ülésen végül nem terjesztettek elő hivatalos bizottsági jelentést, mivel Kína és Oroszország élesen ellenezte annak elfogadását. Mindkét ország elutasítja a snapback mechanizmus jogi érvényességét, és ezzel összefüggésben a bizottság tevékenységének újraindítását is. Anna Jevsztyignyejeva, Oroszország ENSZ-képviselője kijelentette, hogy „nincs jogalapja” a bizottság munkája folytatásának. Érvelése szerint a Biztonsági Tanács 2231. számú határozata, amely a JCPOA-t támogatta és a korábbi szankciók felfüggesztéséről rendelkezett, 2025. október 18-án hatályát vesztette, így a szankciók visszaállítása és a bizottság újbóli aktiválása jogilag megalapozatlan. „Az Orosz Föderáció ellenzi ezt a tájékoztatót” – mondta, majd eljárási szavazást kért a napirend elfogadásáról, hogy kifejezze álláspontjának súlyát.
Kína képviselője is csatlakozott az orosz állásponthoz, hangsúlyozva, hogy nincs alapja a bizottság tevékenysége újraindításának. Ezzel szemben Nagy-Britannia delegáltja kiemelte, hogy hat Iránnal kapcsolatos Biztonsági Tanács-határozat, köztük az 1737-es számú is, közel egy éve ismét hatályban van a snapback mechanizmus aktiválása miatt. Az amerikai képviselő megerősítette, hogy az 1737-es és a későbbi határozatok egyértelműen előírták negyedéves jelentések elkészítését a bizottság számára. Azonban hozzátette, hogy Kína és Oroszország obstrukciója miatt ezeket a jelentéseket nem tudták benyújtani, ezzel akadályozva a bizottság mandátumának teljesítését.
A regionális aggodalmakat Bahrein képviselője fejezte ki, aki elítélte Irán arab országok és hajók ellen irányuló támadásait. Egyúttal támogatásáról biztosított minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely az iráni atomprogram körüli vita békés rendezésére, a feszültségek csökkentésére és a regionális biztonság megerősítésére irányul. Ez a nyilatkozat rávilágított arra, hogy a szankciók körüli jogi vita mellett a térség stabilitása is kiemelt fontosságú téma a nemzetközi közösség számára.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tájékoztatója tehát rávilágított a nemzetközi jog értelmezésének eltéréseire és a tagállamok közötti feszültségekre az iráni nukleáris program és a szankciók kérdésében. A snapback mechanizmus jogi érvényességével kapcsolatos vita továbbra is megosztja a Biztonsági Tanácsot, és akadályozza a konszenzusos fellépést egy olyan ügyben, amely jelentős hatással van a globális és regionális biztonságra.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása