A hazai felsőoktatás jelentős átalakulás előtt áll a mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődésének köszönhetően, amely alapjaiban formálja át az egyetemek szerepét és működését. Az Economx beszámolója szerint a Városligetben, a Néprajzi Múzeumban rendezett panelbeszélgetésen Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese vitatták meg az egyetemek jövőbeli funkcióit az AI-korszakban. A beszélgetést Tieger Endre, a lap újságírója moderálta, rávilágítva a téma aktualitására és a hazai intézmények előtt álló kihívásokra.
Kovács Levente rektor határozottan elutasította azt a provokatív felvetést, miszerint az egyetemek eltűnhetnek a mesterséges intelligencia térnyerésével. Ehelyett hangsúlyozta, hogy az intézmények szerepe felértékelődik, mivel az alapvető szaktudás elsajátítása továbbra is megkerülhetetlen marad. Kifejtette, hogy az alapozó ismeretek birtokában válik igazán értékessé a logikus gondolkodás és a kritikai szemlélet, az egyetemek pedig hatékony szűrőként működnek a hallgatók kezében. Kónya Zoltán rektorhelyettes ehhez hozzátette, hogy a világ túlságosan bonyolulttá vált a puszta lexikai adatok bemagolásához, ezért ma inkább filozófiai jellegű tudás átadására van szükség. Ez a megközelítés segíti a hallgatókat abban, hogy a megszerzett információkat mélyebben megértsék és alkalmazzák.
A rektorhelyettes felidézte, hogy a mesterséges intelligencia technológiai alapjai nem újak, hiszen Szegeden már negyven éve működik AI-kutatócsoport, amely jelentős tapasztalatot halmozott fel ezen a területen. Az igazi áttörést a számítástechnika azon szintje hozta el, ahol a mennyiség minőségbe csapott át, lehetővé téve az AI széleskörű alkalmazását és a mindennapi életbe való beépülését. A panelbeszélgetés legmeghatározóbb gondolata a felsőoktatás belső átalakításáról szóló kihívást érintette. Kónya Zoltán szerint az egyetemeknek gyökeresen meg kell változniuk, hogy képesek legyenek a világ átalakítására, ahogy azt egy korábbi előadás is sugallta. Ez a belső megújulás alapvető fontosságú a jövőbeli kihívások kezelésében és a relevancia megőrzésében.
Kovács Levente megerősítette, hogy az Óbudai Egyetemen a teljes működést tudatosan AI-alapokra helyezik, mert ez a stratégiai lépés nem csupán a kényelmet szolgálja, hanem a nemzetközi versenyképesség megőrzéséről szól. Rámutatott, hogy az átálláshoz alapvető szemléletmód-alakításra van szükség mind az oktatók, mind a hallgatók körében, hogy hatékonyan tudják kihasználni az új technológia előnyeit. Az intézményben nem tiltják a mesterséges intelligencia használatát a szakdolgozatok elkészítésekor sem, de elvárás, hogy a hallgatók ne csak generálják, hanem értsék is a beadott tartalmat és annak összefüggéseit.
A számonkérés gyökeres átalakulása elkerülhetetlen, a jövőben kötetlen szakmai beszélgetéseken mérik majd fel a megértést, ami Kónya Zoltán szerint sok hallgató számára nagyobb kihívást jelent, mint a tételek puszta felmondása. Mivel a tananyag akár két év alatt is elévülhet, a diákokat nem a tananyag visszamondására, hanem a komplex problémák megoldására kell felkészíteni. Ez a megközelítés fejleszti a kritikai gondolkodást és az adaptációs képességet, amelyek elengedhetetlenek a gyorsan változó munkaerőpiacon.
Ugyanakkor Kónya Zoltán a mesterséges intelligencia túlzott használatából eredő veszélyekre is figyelmeztetett: az AI-ra való túlzott támaszkodás miatt bizonyos alapvető ismeretek akár 18 éves korig sem alakulnak ki megfelelően. Ráadásul az emberi kreativitást és az egyedi gondolkodást sem lehet helyettesíteni gépi algoritmusokkal. Kovács Levente egy háztartási hasonlattal illusztrálta a gép korlátait: a mesterséges intelligencia meg tudja főzni a kávét, de sosem fogja tudni, melyik lábbal keltünk fel aznap, mert hiányzik belőle az emberi lelkület és az érzelmi intelligencia.
Az egyetemek fejlődésének legújabb lépcsőfoka az innovációs ökoszisztémák kiépítése és a szorosabb együttműködés. Kovács Levente hangsúlyozta, hogy a hazai intézmények közötti kooperáció nem választás, hanem kényszer, mivel finanszírozási szempontból még az összes magyar egyetem összevonása sem érné el a Harvard vagy a Stanford szintjét. A szoros partnerségek révén azonban a magyar intézmények hatékonyabban kiaknázhatják a nemzetközi lehetőségeket és közösen fejleszthetik a tudományos munkát. Ennek jegyében a Szegedi Tudományegyetem és az Óbudai Egyetem már közös irodát is működtet, és a folyamat részeként több mint egy tucat informatikai képzőhely döntött úgy, hogy akár már 2027 őszén országos programként indítja el a mesterséges intelligencia alapképzést, ezzel is felkészülve a jövő kihívásaira és a munkaerőpiaci igényekre.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása