A Szíjj László tulajdonában lévő Duna-csoport bejelentette, hogy visszaváltaná az afrikai útépítési projektjét finanszírozó, korábban sokat bírált állami banki kötvényeket. A döntés Magyar Péter július 23-i feljelentési bejelentését követően született, amely a 400 millió dolláros állami banki kötvényjegyzést érintette. A cégcsoport ugyanakkor nem zárja ki, hogy a jövőben más befektetőket, akár a magyar államot is bevonja a projektbe, akár tulajdonrész szerzés formájában.
A Duna-csoport tulajdonosa, Szíjj László úgy határozott, hogy kezdeményezik a kibocsátáskori árfolyamon 113 milliárd forintos értékű kötvények visszavásárlását a lejegyző magyar állami bankoktól, az Eximbanktól és az MFB-től. A vállalat a továbbiakban saját forrásból kívánja finanszírozni a nagyszabású afrikai infrastruktúra-fejlesztést. Az ajánlatot tegnap hozták nyilvánosságra, és a cégcsoport nyitott arra, hogy később más külső szereplőket is bevonjanak, beleértve a magyar államot is, akár tulajdonosi minőségben.
A projekt finanszírozása körüli vita főként arra összpontosított, hogy az állami pénzintézetek egy üzletileg ígéretes fejlesztést támogatnak-e, vagy egy olyan vállalkozást, amelynek haszna döntően egy ismert NER-milliárdoshoz folyik be, miközben a kockázatok jelentős része az államot terheli. A Duna-csoport projektért felelős vezetője, Jászberényi Tamás azonban azzal érvelt, hogy az ügylet nem volt kockázatos az MFB és az Eximbank számára, mivel a kötvény kibocsátója a Duna Aszfalt Zrt. volt, amely felelős a visszafizetésért.
Az afrikai projekt keretében a Kongói Demokratikus Köztársaság Katanga tartományának bányáit kötik össze a zambiai Mwendával, ahonnan már meglévő aszfaltút vezet a tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe. Ez az útvonal mintegy 500 kilométeres kerülőt takarít meg Lubumbashi térségéből a tengeri kikötők felé. Jelenleg a térségben főként földutak és egyetlen, komp által biztosított, időjárásfüggő közúti átkelő áll rendelkezésre a Luapula folyón, ami esős évszakban hetekig is elhúzódó szállítást eredményezhet.
A 25 éves koncessziós időszakra tervezett PPP-projektet már 2021-ben elfogadta a zambiai parlament. A réz- és kobaltbányák jelentős forgalma, valamint a kikötőkből érkező áruk biztosítják a várhatóan jól modellezhető bevételeket, mivel az útvonalat más infrastruktúra hiányában az áruszállítók nem tudják megkerülni. Az afrikai országok számára előnyös a projekt, mivel saját forrás hiányában nem kell befektetniük, mégis koncessziós bevételekhez juthatnak.
A Duna Aszfalt Zrt., mint a kötvény kibocsátója, jelentős eszközállománnyal rendelkezik, konszolidált mérlegfőösszege 757 milliárd forint volt tavaly év végén, készpénzállománya pedig 214 milliárd forint. Ez a vállalat pénzügyi stabilitására utal, ami a cégcsoport szerint csökkenti a finanszírozók kockázatát. A projekt bevételei a tervek szerint közvetlenül az út használóitól származnak, nem pedig az államoktól.
A finanszírozás transzparenciája azonban kritikákat váltott ki, mivel a pontos kamatokat és feltételeket sem a Duna-csoport, sem az állami bankok nem hozták nyilvánosságra, értékpapír- és banktitokra hivatkozva. Korábbi közleményében a Duna-csoport a kamatozást piaci átlag felettinek nevezte, ami a régióban 4-6 százalék lehet jó hitelképességű vállalatoknál, míg nagyobb kockázat esetén 8-10 százalék. Jászberényi Tamás kiemelte, hogy a gyorsított törlesztés lehetősége révén a projekt tényleges bevételei befolyásolhatják a törlesztést, ami magasabb profit esetén az állami bankok alacsonyabb kamatbevételét eredményezheti.
Kérdéseket vetett fel az is, hogy a magyar kormányzat miért adott 80 százalékos garanciát a kötvények értékére. A cégcsoport szerint ezt a finanszírozók kérték, és számukra is jelentős költséggel jár, melynek összegét szintén nem hozták nyilvánosságra. A Duna-csoport kötelezettséget vállalt a tulajdonosi szerkezet változatlanságára a projekttársaságoknál, amit a bankok figyelemmel kísérnek a megtérülés kiszámíthatósága érdekében. Emellett a Duna Aszfalt független hitelminősítői vizsgálatai is biztosítékot jelentenek.
A kötvények visszaváltásának felajánlása azt jelzi, hogy a Duna-csoport az afrikai projektre helyezi a hangsúlyt a hazai autópálya-koncessziók helyett. A projekt teljes költsége Jászberényi Tamás szerint jelenleg 600 millió dollár, ami magasabb a korábban becsült 473 vagy 500 millió dollárnál. A 400 millió dolláros kötvényfinanszírozás így a projekt költségeinek kétharmadát fedezné.
A projekt előkészítésén már tíz éve dolgozott a Duna-csoport, és elmondásuk szerint az állami finanszírozás előtt sikertelenül tárgyaltak kereskedelmi bankokkal. Ennek oka, hogy a kereskedelmi bankok egy generálkivitelező bevonását preferálták volna az építési kockázatok csökkentésére, ami a Duna-csoport szerint megemelte volna a költségeket. A cégcsoport saját szakembergárdájával, külön-külön tendereztetve kívánja hatékonyan megvalósítani a projekt fő elemeit. A projekt előrehaladása jelenleg 25-30 százalékon áll, így a kötvények értékének jelentős részét még nem használták fel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása