A magyarországi töltőállomásokon a gázolaj átlagára ismét jelentősen meghaladja a benzinét. Ez a jelenség mára már nem számít szokatlannak, noha korábban a dízelolaj előállítása technológiailag egyszerűbb és olcsóbb volt, ráadásul kedvezőbb jövedékiadó-terhek is sújtották. Ezek az alapvető előnyök továbbra is fennállnak, az árakban azonban már nem tükröződnek.
A legutóbbi árváltozások nyomán a gázolaj literenkénti átlagára 658 forintot tesz ki, míg a benzinért 577 forintot kell fizetni. Ez az árkülönbség korábban különösnek számított, hiszen a dízelolaj előállítása alapvetően egyszerűbb és költséghatékonyabb. Továbbá, a teherszállítási és ipari jelentősége miatt a gázolajat hagyományosan alacsonyabb jövedéki adó terhelte a személyautókban használt benzinhez képest. A múlt században az európai és amerikai finomítókat elsősorban a benzin maximális kinyerésére tervezték, mivel a dízelmotorokat főként teherautókban, buszokban és munkagépekben alkalmazták.
Az 1970-es évek olajválságai hozták meg a dízelmotoros személygépkocsik népszerűségét, főként Európában, ahol a kisebb fogyasztás és az olcsóbb üzemanyag vonzóvá tette őket. Az európai kormányok a költségvetési hiányok enyhítésére magasabb jövedéki adót vetettek ki a benzinre, miközben az ipar és a szállítmányozás védelmében alacsonyabban tartották a gázolaj adóját. Ez a kereslet ösztönözte az európai gyártókat a dízelmotorok intenzív fejlesztésére, amelyek így egyre versenyképesebbé váltak a benzines modellekkel szemben. Az európai környezetvédelmi szabályok, melyek a szén-dioxid-kibocsátásra fókuszáltak, tovább erősítették a "dízelesítési" trendet, szemben az Egyesült Államok nitrogén-oxidokra koncentráló szabályozásával.
A gázolaj ára először a 2008-as világgazdasági válság idején emelkedett tartósan a benziné fölé, amikor a kőolaj ára rekordot döntött Kína és India növekvő energiaigénye miatt. Ekkor úgy tűnt, a globális keresletet nem tudja kielégíteni a kínálat, ami Magyarországon is hosszabb ideig a benzinár fölé vitte a dízel árát. A recesszió kezdetben fokozta az árkülönbséget a lakossági benzinkereslet csökkenése miatt, de a válság elmélyülésével a gázolaj árelőnye nagyrészt helyreállt.
A 2010-es években a gázolaj ára ismét jelentősen meghaladta a benzinét, elsősorban a benzin globális túlkínálatának köszönhetően. Az Egyesült Államok benzinfelhasználása stagnált, miközben a palaolaj-kitermelés felfutott, növelve a benzin előállításához kedvező, könnyű olaj mennyiségét. Ezzel párhuzamosan a fejlődő országokban megnőtt a gázolaj iránti kereslet, miközben a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a dízel finomítása már nem volt annyival egyszerűbb, mint korábban. A finomítók technikai korlátai miatt a termékek arányának gyors változtatása nehézkes, így a kínálat csak évek múlva tud igazodni a kereslethez.
Az elmúlt évtizedben a tengeri hajózásban is jelentős változás történt, mivel a magas kéntartalmú bunker gázolaj helyett tisztább üzemanyagot kell használni. Ezáltal a hajótársaságok is megjelentek a finomított gázolaj felvevőpiacán, tovább növelve a keresletet.
Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörésével vált nyilvánvalóvá Európa dízelhiánya, ahol a fogyasztás mintegy tíz százalékkal meghaladta a termelést. A háború előtt Oroszország biztosította a kontinens dízelimportjának körülbelül felét, ám a szankciók miatt új beszállítókat kellett keresni. Három év alatt sikerült kialakítani az új európai ellátási csatornákat, főként közel-keleti, indiai és amerikai forrásokból.
Azonban idén tavasszal az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása jelentősen megnehezítette ezeknek a szállítási útvonalaknak a működését. Az Egyesült Államok nagyrészt kompenzálja a kieső ázsiai forrásokat, ami rekordmagas amerikai üzemanyagexportot eredményezett Európába. A finomítók maximális kapacitáson működnek, de még így sem tudják tartani a lépést a rendkívüli exporttal, ezért az Egyesült Államoknak fel kellett szabadítania üzemanyag-tartalékait. Ennek következtében a középpárlatok, beleértve a dízelt és a fűtőolajat, készletszintje 1996 óta a legalacsonyabbra süllyedt.
Kérdéses, hogy az őszi fűtési szezon beköszönte, amikor az Egyesült Államok északkeleti részén és más régiókban is megkezdődik a fűtőolaj használata, hoz-e további áremelkedést és ellátási feszültségeket. A fűtőolaj és a dízel hasonló termékkört képvisel, így a fűtési igények növekedése tovább emelheti a gázolaj árát a benzinéhez képest. Az árcsökkenés esélye egyelőre bizonytalan, és nagymértékben függ a Hormuzi-szoros átjárhatóságának stabilitásától.
Magyarországon sem zárható ki egy újabb kormányzati beavatkozás az üzemanyagárakba, de ez jelentős költségekkel járna. Az ország nem engedheti meg magának az import leállását, különösen addig, amíg a százhalombattai finomító tavalyi tűzben megsérült egysége újra nem indul. Erre a javításra várhatóan legalább szeptember második feléig kell várni.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása