A demencia, az agyi funkciók hanyatlásával járó gyűjtőfogalom, egyre több embert érint, és a jövőben várhatóan ugrásszerűen megnő az érintettek száma. A betegség megelőzésére irányuló erőfeszítések során kiderült, hogy a mindennapi séta önmagában nem elegendő a védelemhez.
Fontos szerepet játszik az izomtömeg mennyisége is, ami új megvilágításba helyezi az életmódbeli beavatkozások hatékonyságát.
Számos nagyszabású klinikai vizsgálat, mint például a finn FINGER tanulmány, valamint az Egyesült Államokban zajló több millió dolláros kutatások, az életmód és a demencia kialakulása közötti kapcsolatot elemzik. A FINGER vizsgálatban 2650 finn résztvevő vett részt egy kétéves, átfogó életmódbeli programban, amely táplálkozási, mozgási, kognitív és szociális stimulációt foglalt magában.
Ezt a megközelítést továbbfejlesztették Hollandiában és 12 latin-amerikai országban, az eredményeket pedig idén júliusban teszik közzé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is új demencia kockázatcsökkentési irányelveket publikál július 16-án.
A Kaliforniai Egyetem egyik demenciaspecialistája szerint nehéz megmagyarázni, miért betegszik meg valaki, aki rendszeresen mozog és társaságban kártyázik, ha a betegség kialakulásában más tényezők is szerepet játszanak. A kutatások szerint a látás- és halláskárosodás, sőt, az övsömör elleni oltás is befolyásolhatja a demencia kockázatát.
A demencia az agyi funkciók, mint a memória, a gondolkodás és az önellátás hanyatlását jelenti. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely minden Alzheimer-kór esetében demenciát jelent, de nem minden demencia Alzheimer-kór.
Az Alzheimer-kórban szenvedők száma drámaian növekszik: a 2019-es 57 millióról várhatóan 153 millióra emelkedik 2050-re. A demenciában szenvedők több mint 60 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban élt 2021-ben, ahol a számuk a leggyorsabban nő.
A demencia kialakulásában nem csak az egyéni életmód játszik szerepet, hanem külső, társadalmi tényezők is, mint a légszennyezés, az oktatáshoz és az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés. Ezek a tényezők nem az egyéni felelősségen múlnak, ezért a demencia kezelése komplex társadalmi problémát jelent.
A Lancet Bizottság szakértői csoportja 2024-ben közzétett jelentésében 14 módosítható kockázati tényezőt azonosított, amelyekkel elméletileg a globális demencia esetek 45 százaléka megelőzhető lenne. Ezek a tényezők ellentétben állnak az életkorral vagy a genetikával, melyek nem befolyásolhatók.
Kiemelten fontos megállapítás, hogy a szarkopéniás elhízás, vagyis az alacsony izomerő és a túlzott testzsír kombinációja növeli a demencia kockázatát. Az elhízás önmagában azonban nem jelent fokozott kockázatot, ha az izomerő megmarad.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kockázati tényezők kiküszöbölése nem garantálja a 45 százalékos egyéni kockázatcsökkenést, sőt, még jelentős csökkenést sem. Ráadásul a kockázatok hatása évek alatt alakul ki, így idősebb korban, például évtizedes alkoholhasználat vagy fizikai inaktivitás után, a változtatások hatékonysága kérdéses lehet.
A 2009-ben indult finn FINGER-tanulmányban 60–77 év közötti, demencia rizikófaktorokkal (például magas vérnyomás vagy alacsony iskolai végzettség) rendelkező embereket vizsgáltak. Két csoportra osztották őket: egy intenzív beavatkozási és egy kontrollcsoportra, amely standard egészségügyi tanácsokat kapott.
Két év elteltével mindkét csoport javulást mutatott, de az intervenciós csoport 25 százalékkal jobban teljesített a kognitív teszteken. A javulás mértéke azonban kismértékű volt, például a feldolgozási sebességben, ami hasonlóan szerény eredményeket mutatott, mint az amiloid-β fehérjét célzó új Alzheimer-kór gyógyszerek hatása.
Az amerikai POINTER tanulmány, amely a FINGER megközelítését adaptálta, körülbelül 2000, 60–79 év közötti, demencia kockázati tényezőkkel rendelkező személyt vizsgált. Az intenzív beavatkozási csoport tagjai két év alatt 38 találkozón vettek részt szakemberekkel, akik a testmozgás, étrend, kogníció és szív- és érrendszeri egészség javítására fókuszáltak.
A kontrollcsoport kevésbé intenzív programban vett részt. Mindkét csoport javulást mutatott a kognitív teszteken, de az intenzív csoport tagjai két évvel lassították kognitív öregedésüket. A World-Wide FINGERS hálózat, amely ma már 73 országból származó csapatokat foglal magában, szintén kicsi, de jelentős hatásokat tapasztalt a hasonló beavatkozások során.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása