Dániában egy új törvényjavaslat értelmében a tanárok jövő év augusztusától jogot kaphatnak arra, hogy fizikai erővel avatkozzanak be az osztálytermekben kialakuló konfliktusokba. A balközép kormány által előterjesztett reformra az iskolákban tapasztalható növekvő erőszak miatt volt szükség, amelyről a tanárok régóta panaszkodnak. A kezdeményezés célja, hogy a pedagógusok hatékonyabban tudják kezelni a rendbontó diákokat és fenntartani a rendet az oktatási intézményekben.
A javaslat szerint a tanárok visszatarthatják a rendzavaró diákokat, illetve eltávolíthatják őket az osztályból, amennyiben szükséges. Ez magában foglalhatja a diák megfogását, a helyén tartását, vagy akaratuk ellenére egy másik helyiségbe való átvitelét. Jelenleg a dán törvények csak akkor engedélyezik a fizikai erő alkalmazását, ha a diák közvetlen veszélyt jelent önmagára, másokra vagy az iskola tulajdonára.
Az oktatási minisztérium hangsúlyozta, hogy a fizikai beavatkozásra kizárólag kivételes körülmények között kerülhet sor, és annak mindig arányosnak kell lennie a helyzettel. Minden ilyen eset után értesíteni kell a szülőket és a helyi városi tanácsot is. Magnus Heunicke oktatási miniszter kijelentette, hogy egyetlen tanárnak sem kell aggódnia az elbocsátás miatt, ha egy erőszakos helyzetben szükségesnek ítéli a közbelépést.
A törvényjavaslat a nemzeti tanári szakszervezet régóta hangoztatott felhívásaira reagál, amelyek szerint egyre nehezebb kezelni a rendzavaró diákokat. Dániában 1967-ben tiltották be a testi fenyítést az iskolákban, és azóta a tanárok arról számoltak be, hogy következményektől tartanak, ha be akarnak avatkozni. Az oktatási minisztérium által október 1-jén közzétett felmérés adatai alátámasztják az aggodalmakat.
A felmérés szerint 2025-ben az osztályok 55 százalékában legalább egyszer jelentettek tanulók közötti fizikai erőszakot, és 36 százalékban havonta legalább egyszer fordult elő ilyen eset. Az erőszak gyakorisága az alsóbb évfolyamokon volt a legmagasabb: az iskolaelőkészítőtől a 3. osztályig az osztályok 75 százalékában, a 4–6. osztályokban 59 százalékában, míg a 7–10. osztályokban 27 százalékában jelentettek fizikai erőszakot. Érdekesség, hogy az incidensek nagy része egy kis számú tanulóra koncentrálódott, az érintett osztályok 60 százalékában csupán egy vagy két gyerek volt érintett. A tanulmány nem talált általános összefüggést a tanulók etnikai hovatartozása és az agresszió között. A törvényt eredetileg Mattias Tesfaye, a volt oktatási miniszter fogalmazta meg, aki a fegyelem és a tekintély visszaállítását tűzte ki célul, és bírálta azokat a szülőket, akik szerinte rossz nevelést adtak gyermekeiknek.
A törvényjavaslat jelentős vitát váltott ki a dán társadalomban és az oktatási szakértők körében. Korábban több mint 500 oktatási szakértő és nem kormányzati szervezet írt alá egy nyílt levelet, amelyben tiltakoztak a reform ellen. Az ellenzők fő aggodalma, hogy a fizikai erő alkalmazásának engedélyezése károsíthatja a diákok és tanáraik közötti bizalmi kapcsolatot. Rasmus Kjeldahl, a Nemzeti Gyermekjogi Szövetség igazgatója attól tart, hogy a tanárok "rendőrként" viselkedve alááshatják ezt a bizalmat.
A támogatók szerint viszont a törvény elengedhetetlen a biztonságos tanulási környezet megteremtéséhez és a tanárok védelméhez. A növekvő erőszakos esetek és a tanárok tehetetlenségének érzése sürgős megoldást igényel, és a javaslat a pedagógusok jogi védelmét is szolgálja. A vita rávilágít az oktatásban tapasztalható feszültségre a diákjogok és a fegyelem fenntartása között.
A dán törvényjavaslat az angliai jogszabályokat tükrözi, ahol a tanárok ésszerű fizikai erőt alkalmazhatnak a rendzavarás megakadályozására, de soha nem büntetésként. Ezzel szemben az Egyesült Államokban még mindig 15 államban engedélyezett a testi fenyítés az iskolákban. Az Amerikai Pszichológiai Társaság azonban határozottan ellenzi az ilyen típusú büntetést, mivel úgy véli, hogy az csökkentheti a gyermek önbecsülését és tartós negatív következményekkel járhat.
A dán reform tehát egy szélesebb nemzetközi vitába illeszkedik arról, hogy milyen eszközökkel lehet a leghatékonyabban kezelni az iskolai erőszakot és fenntartani a fegyelmet anélkül, hogy sérülne a diákok méltósága vagy a pedagógiai kapcsolat. A törvény bevezetése Dániában új fejezetet nyithat az oktatásügyben, és hatásaival kapcsolatban további tapasztalatok várhatók.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása