A közelmúltban adták át Csömörön a Rozsdafarkú kilátót, amely különleges építészeti megoldásával és egyedi anyaghasználatával hívja fel magára a figyelmet. A 20 méter magas építmény a 243 méteres Szent István-hegyen áll, és használt kínai konténerekből készült. Tervezője Emődi-Kiss Tamás építész, aki korábban a városligeti 1956-os emlékmű megalkotásában is részt vett.
A csömöri kilátó építéséhez nyolc darab, korábban Kínából származó, használt konténert szereztek be. Ezeket mindössze két-három nap alatt daruzták egymásra és hegesztették össze, kialakítva az építmény szerkezeti vázát. A konténerek külső felületét akácfa lécekkel és Corten acéllemezekkel borították, melyek időjárásállóak és jellegzetes, rozsdaszerű patinaréteget képeznek.
Emődi-Kiss Tamás elmondása szerint a tervezés során egy magasles formája inspirálta, és a kilátó várhatóan sokkal időtállóbb lesz, mint a korábbi évtizedekben épült faszerkezetes társai. A tervező akár ötven évre is becsüli élettartamát, kiemelve, hogy a Corten acél barnás, rozsdaszerű bevonata kiválóan illeszkedik a természetes környezetbe.
A projekt eredeti költségbecslése 86 millió forint volt a kilátótoronyra, azonban a helyi sajtó beszámolói szerint a végső bruttó költség elérte a 126 millió forintot.
A Rozsdafarkú kilátó nem csupán egy építmény, hanem egy komplex fejlesztési projekt része. A kilátó környezetével együtt a teljes beruházás összege 168,7 millió forintot tett ki, melyet uniós támogatásból finanszíroztak.
A kilátóhoz egy újonnan kialakított tanösvény vezet, amely a selyemkóróval borított domboldalon kanyarog, és a környék növény- és állatvilágát mutatja be táblákon keresztül. A tanösvény egy fahánccsal felszórt parkolótól indul. A projektet a „mindenből egy kicsit” elv alapján állították össze, így a kilátó körüli területen egy kisebb játszótér, pihenőhely és egy második világháborús emlékhely is helyet kapott.
A kilátó különleges nevét nem a rozsdás acéllemezekről kapta, hanem egy házi rozsdafarkú madárpárról, amelyek az építkezés során fészkeltek a szerkezetben, és ott költötték ki fiókáikat.
A 243 méter magas Szent István-hegyen elhelyezkedő, 20 méteres kilátó funkcionálisan indokolt, mivel a talajszintről nem élvezhető teljes körpanoráma. A kilátó tetejéről tiszta időben kiválóan belátható a környező táj.
Kelet felé a Budai-hegység, a Gellért-hegytől a Hármashatár-hegyig, valamint a Nagy-Kevély és a Visegrádi-hegység is megfigyelhető. Északra a Börzsöny és a Naszály emelkedik ki, míg nyugatra a Gödöllői-dombság hullámzó vonulata látszik, előterében a Hungaroringgel és az Aquarénával.
A kilátó iránti helyi érdeklődés és igény jelentős, amit a péntek kora délutáni nagy látogatottság is alátámaszt. A beruházás magasabb végső költsége ellenére a látogatók száma azt mutatja, hogy az építmény népszerű a környékbeliek és a túrázók körében.
A Rozsdafarkú kilátó bekapcsolódik a Gödöllői-dombság turisztikai kínálatába, kiegészítve a már meglévő kilátókat, mint például a szadai Margita és a mogyoródi Makovecz-kilátó. A térségben több túraútvonal is elérhető, amelyek lehetőséget biztosítanak a kilátó felfedezésére.
Egy 29 kilométeres túraútvonal például a veresegyházi vasútállomásról indulva köti össze a három említett kilátót, és a csömöri HÉV-állomáson ér véget. Egy könnyebb, 15 kilométeres körtúra a mogyoródi Fő térről indulva a Gyertyános és a Rozsdafarkú kilátót fűzi össze.
Emellett Csömör saját, 20 kilométeres körtúrája is érinti a kilátót, magában foglalva a Csömöri-tavat is. Ezek az útvonalak a kilátóval együtt hozzájárulnak a régió aktív turizmusának fellendítéséhez, és vonzó célponttá teszik a területet a természetjárók számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása