A céges autók juttatásának jelenlegi rendszere jelentős közpénzveszteséget okoz Magyarországon. Az adókedvezmények mértéke, különösen a drágább járművek esetében, évente több százmilliárd forintos bevételkiesést eredményez az állam számára. Ez az összeg nagyságrendileg összevethető a hazai helyközi közlekedés állami támogatásának jelentős részével, ami felveti a szabályozás társadalmi hasznosságának és méltányosságának kérdését.
A vállalatok a nettó jövedelem egy részét béren kívüli természetbeni juttatásként, például céges autóként is biztosíthatják, ami kedvezőbb adózással jár, mint a bérfizetés. Míg más természetbeni juttatások, mint a bölcsőde vagy a sportolási lehetőség, társadalmi célt szolgálnak, a céges autók magáncélú használata jellemzően nem. A jelenlegi cégautóadó mértéke sok esetben jóval alacsonyabb, mintha a magánhasználat értékét bérként adózná a cég.
A céges autók gyakran presztízsjuttatásként funkcionálnak a magasan képzett munkaerő vonzásában, nem pedig kizárólag üzleti eszközként. Erre utal, hogy átlagéletkoruk mindössze 5,5 év, szemben a magánautók közel 18 évével, és aránytalanul sok köztük a prémium és luxus kategóriájú jármű. A KSH adatai szerint egyes luxusmárkák, mint a Ferrari vagy a Lamborghini, esetében az autók több mint fele céges tulajdonban van.
Magyarországon a munkavállalók 7-8 százaléka használ céges autót, ami jelentősen meghaladja a norvégiai 1,4 százalékos arányt. Ez a különbség is a hazai céges autók kényelmi juttatási szerepére utal. Az állami támogatással történő kedvezményes juttatás problémás, mivel semmi sem indokolja, hogy a céges autók magáncélú használata után kevesebb adót kelljen fizetni, mint a munkabérből finanszírozott autóhasználat után.
2009 előtt a céges autók magánhasználata után elméletileg ugyanúgy kellett adózni, mint a bér után, de az ellenőrizhetetlenség miatt a magánhasználatot gyakran üzletiként könyvelték el. A 2009-ben bevezetett cégautóadó kiváltotta a magánhasználat után fizetendő személyi jövedelemadót és járulékokat. Azonban ez az adó mértékétől és az autó értékétől független, ami jelentős adóelőnyt biztosít.
Európában szinte egyedülálló módon a magyar cégautóadó nem függ az autó értékétől, ellentétben a legtöbb nyugat-európai és régiós országgal. Csehországban, Szlovákiában és Németországban például az autó újkori értékének egy százalékát havonta hozzáadják a fizetéshez, növelve ezzel a jövedelemadót. Romániában ez az arány 1,7 százalék.
Ez a különbség hatalmas megtakarítást eredményez a magyar cégek számára, különösen a luxusautók esetében. Egy 50 millió forint értékű autó után Szlovákiában vagy Csehországban évente 2-2,5 millió forintnak megfelelő adót kell fizetni, míg Magyarországon ez az összeg mindössze körülbelül 600 ezer forint. Ez a szabályozás jelentős pénzügyi előnyt biztosít a nagy értékű céges autók fenntartásához.
A jelenlegi rendszerben egy cég jelentős összegeket takaríthat meg azáltal, hogy céges autót biztosít magasabb bér helyett. Egy 10 millió forint értékű, 80 százalékban magáncélra használt autó esetében hat év alatt 9,6 millió forint megtakarítás realizálódhat. Egy 50 millió forintos luxusautó esetén ez a megtakarítás akár 40 millió forintra is rúghat hat év alatt, ha a cég vezetője használja.
Az állam emellett közvetlenül is támogatja az elektromos céges autók beszerzését a vállalati e-autó pályázat keretében. Az elmúlt két évben mintegy 45 milliárd forint jutott 10 ezer elektromos jármű megvásárlására. Ezen pályázaton tőkeerős cégek, mint az Erste Bank vagy a Siemens Kft. is nyertek maximális, 64 millió forintos támogatást, noha versenyképességük javításához valószínűleg nem lenne szükségük erre.
Nehéz pontosan megbecsülni az állami bevételkiesés mértékét, mivel az autók értékére, az üzemanyag-fogyasztásra és a magáncélú használat arányára vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Azonban, ha évente 300 ezer, főként magáncélra használt céges autót és autónként átlagosan 1,5 millió forint adókedvezményt feltételezünk, akkor az éves állami bevételkiesés legalább 450 milliárd forint lehet.
Az évi legalább 450 milliárd forintos becsült állami bevételkiesés jelentős összeg, amely rávilágít a céges autó juttatások rendszere által generált pénzügyi terhekre. Összehasonlításképpen, a MÁV-Volán csoport 2024-es állami támogatása 800 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a céges autókhoz kapcsolódó adókedvezmények több mint feleakkora összeget tesznek ki, mint az országos helyközi tömegközlekedés teljes támogatása.
Ez a helyzet alapvető méltánytalanságot teremt az átlagos munkavállalóval szemben, aki adózott jövedelméből fedezi autóhasználatának költségeit. A jelenlegi szabályozás gyakorlatilag egy jelentős, indokolatlan állami támogatást nyújt a magáncélú autóhasználatra, elsősorban a magas jövedelműek számára. A rendszer felülvizsgálata és reformja elengedhetetlen lehet a közpénzek hatékonyabb felhasználása és az adórendszer méltányosabbá tétele érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása