Június elején indult útjára a "Túlbetonozva" elnevezésű kampány, amely a túlzott burkolatfelületek problémájára és a "rend akkor van, ha lekövezünk valamit" téves felfogására hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés célja, hogy minél több mesterséges felszínt alakítsanak át zöld területté a fővárosban, ezzel javítva a városi környezet minőségét és ellenálló képességét.
Bardóczi Sándor főtájépítész és Wendl Viktória, a Fővárosi Önkormányzat zöldinfrastruktúra-fejlesztési csoportjának munkatársa négy frissen átadott vagy már beérett zöldítési projektet mutatott be. Ezek a kezdeményezések a "Túlbetonozva" kampány fotópályázatára érkezett riasztó példákra is reflektálnak, melyek Józsefvárosból, Kőbányáról, Óbudáról és a Hegyvidékről mutattak be betonnal borított területeket.
A főváros első közösségi költségvetésből finanszírozott betonbontó projektje a VII. kerületben, a Rottenbiller–Damjanich utca kereszteződésénél valósult meg. Itt egy társasház kezdeményezte, hogy az előkertjük helyén lévő parkolót bontsák vissza, és helyette zöldfelületet alakítsanak ki. A Főváros is csatlakozott a projekthez, és egy közeli, 150 négyzetméteres, korábban leburkolt terelőszigetet is bezöldítettek, ahol korábban dézsás fák álltak értelmetlenül.
A lakók örömmel fogadták a változást, amely nemcsak a házuk előtti területet, hanem az úttesteket elválasztó sávot is zöldebbé tette. A területre szárazságtűrő évelőket, cserjéket és félcserjéket ültettek, valamint öt fát, köztük kínai díszkörtéket és gömbkőrist. Az öntözőrendszer hiányát draincsövekkel és a kivitelező általi locsolással pótolják, a társasház lakói pedig maguk gondozzák a ház előtti zöldfelületet.
Egy másik jelentős projekt a Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán álló Szent Rókus-kápolna előtti tér átalakítása volt, amelyet tavaly bontottak fel. Az 1765-ben épült barokk templom előtt korábban széttöredezett betonfelület terült el, helyette most négy kisebb zöldfelületet hoztak létre, összesen 104 négyzetméteren. Itt egy esőkert is kialakításra került, amely a csapadékvizet hasznosítja a növények öntözésére és a talajvíz pótlására, kiegészítve egy föld alatti csöpögtető öntözőrendszerrel.
A főváros már korábban is megvalósított nagyszabású zöldítési projekteket, mint például a Jane Haining rakpart átalakítása 2024 őszén, amely autómentes Duna-parti szakasszá vált. A Blaha Lujza tér megújítása 2023 telén pedig a város legnagyobb "szivacsváros" projektje lett, ahol 89 fát és 1500 négyzetméter zöldfelületet alakítottak ki a korábbi parkoló és kanyarodósáv helyén.
Bardóczi Sándor már két évvel ezelőtt elindította a "Burkolat helyett zöldfelületeket Budapesten" nevű Facebook-kezdeményezést, amelyben a lakosok jelölhettek meg feleslegesen leburkolt területeket. Összesen 882 ilyen pontot rögzítettek a térképen, melyek közül mintegy 350 a Fővárosi Önkormányzathoz tartozott. Ezek közül 150 helyszín nem érintett közműhálózatot, és a szakemberek szerint ideálisak lennének azonnali beavatkozásra.
A Főváros anyagi helyzete eddig tíz helyszínen tette lehetővé a bontást, melyek nagy részét közösségi költségvetésből finanszírozták. A jövőre nézve a Radó Dezső Terv felülvizsgálatába 2025-től beépül egy "szivacsváros programok" nevű tematikus program, melynek megvalósításához azonban még forrásra van szükség.
A kezdeményezés kiterjed a magánterületekre is az "Égig érő fű" udvarzöldítési pályázat keretében, amely a társasházak udvarainak zöldítését támogatja. Ennek köszönhetően eddig 47 udvarban alakult ki zöld oázis a korábbi beton- vagy keramitkocka felületek helyén. A kerületi tulajdonban lévő további 532 bejelölt helyszín felbontásáért V. Naszályi Márta, a Zöld Budapestért program tanácsadója egyeztetéseket folytat a polgármesterekkel.
A városi zöldfelületek növelése kulcsfontosságú a hősziget-hatás enyhítésében, különösen a forgalmas belvárosi utcákban, ahol az emberek a leginkább érzékelik a felmelegedést. A mini zöld oázisok segítenek a levegő hűtésében, a páratartalom növelésében és a levegőminőség javításában.
Emellett a zöld területek növelik az ingatlanok értékét és az élhetőség szintjét. A lakóközösségek egyre inkább felismerik, hogy a ház előtti parkolóhelyek túl nagy áldozatot jelentenek a zöldfelületek hiányáért cserébe. Ez az attitűdváltozás megkönnyíti az önkormányzatok számára a parkolók felszámolását és a területek bezöldítését.
A biodiverzitás szempontjából is kiemelten fontos a szárazságtűrő, várostűrő növények telepítése, amelyek ellenállóbbak a városi környezet kihívásaival szemben. Az esőkertek kialakítása pedig hozzájárul a csapadékvíz helyben tartásához és a talajvíz utánpótlásához, tehermentesítve a csatornahálózatot és támogatva a növényzetet.
A főváros zöldítési törekvései folyamatosak, de a projektek megvalósításához jelentős anyagi forrásokra van szükség. A "szivacsváros programok" beépítése a Radó Dezső Tervbe ígéretes, de a finanszírozás biztosítása a következő nagy lépés.
A közösségi kezdeményezések, mint a Rottenbiller utcai példa, azt mutatják, hogy a lakosság aktív részvétele elengedhetetlen a sikeres városi zöldítéshez. A társasházak által fenntartott zöldfelületek hosszú távon is hozzájárulnak a város élhetőségéhez és esztétikai értékéhez, miközben a fenntartási terheket is megosztják.
A kerületi önkormányzatokkal való egyeztetések folytatódnak, remélhetőleg egyre több állami és önkormányzati tulajdonú területen valósulhat meg betonbontás és zöldítés. A hosszú távú fenntartás, például a Főkert bevonásával, biztosítja, hogy a frissen ültetett növényzet is megmaradjon és fejlődjön, hozzájárulva egy zöldebb és fenntarthatóbb Budapest kialakításához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása