A brit kormány és a Google közös, kísérleti programot indított "Operation Blue Skies" néven, melynek célja a repülőgépek kondenzcsíkjainak éghajlati hatásának csökkentése. A kezdeményezés során mesterséges intelligencia segítségével módosítanák egyes kereskedelmi járatok repülési magasságát az észak-atlanti térségben. A projekt a légköri viszonyok optimalizálásával igyekszik elkerülni a kondenzcsíkok kialakulását, ezzel mérsékelve a légi közlekedés környezeti terhelését.
A kedden bejelentett megállapodás értelmében a brit kormány és a Google egy kísérleti programot indít a repülőgépek kondenzcsíkjainak éghajlati hatásának vizsgálatára és csökkentésére. A "Operation Blue Skies" elnevezésű projekt során enyhe magasságmódosításokat hajtanak végre kereskedelmi járatokon az észak-atlanti térségben. A program teljes költségvetése ötmillió font, amelyből 2,65 millió fontot, azaz körülbelül 1,1 milliárd forintot a brit kormány biztosít.
A kezdeményezés fő célja, hogy tesztelje, vajon a repülési útvonalak és magasságok kisebb módosításával elkerülhetők-e azok a légköri körülmények, amelyek elősegítik a kondenzcsíkok képződését. A Google mesterséges intelligenciát alkalmazna a kondenzcsíkok kialakulási valószínűségének előrejelzésére, meteorológiai adatok alapján. Ennek segítségével azonosítanának olyan zónákat, ahol a repülési magasság kismértékű változtatásával csökkenthető a csíkok megjelenésének esélye.
A teszteket az észak-atlanti Shanwick nemzetközi légi irányítási terület felett végzik, amely Európa és Észak-Amerika között húzódik, és a világ egyik legforgalmasabb légi útvonalának számít. A kísérletekre a 2026–2027-es és a 2027–2028-as téli időszakokban kerül sor, mivel a kondenzcsíkok november és február között különösen gyakoriak. Mindkét téli szezonban 20–40 napon keresztül vizsgálják a kereskedelmi járatokat, elsősorban a kevésbé forgalmas napokon, hogy a beavatkozás ne okozzon jelentős fennakadást a légi forgalomban.
A kondenzcsíkok a repülőgépek hajtóműveiből származó vízgőz és részecskék kölcsönhatására jönnek létre a magas légkörben. Ezek a csíkok elsősorban jégkristályokból és koromrészecskékből állnak, és bizonyos időjárási viszonyok között hosszú ideig fennmaradhatnak. A kutatók szerint a tartósan megmaradó kondenzcsíkok képesek visszatartani a hőt a légkörben, ami jelentősen növeli a repülés éghajlati hatását, meghaladva a szén-dioxid-kibocsátás önmagában számított értékét.
A szakértők becslései szerint a kondenzcsíkok a légi közlekedés teljes éghajlati hatásának akár egyharmadáért is felelősek lehetnek. Bár a légi közlekedés közvetlenül a világ szén-dioxid-kibocsátásának több mint 2,5 százalékát adja, az egyéb légköri hatások, mint például a kondenzcsíkok, miatt a szektor tényleges klímahatása ennél jóval nagyobb. Ezért vált szükségessé a kondenzcsíkok képződésének és hatásának alaposabb vizsgálata, valamint a mérséklésére irányuló megoldások keresése.
A program jelentősége abban rejlik, hogy a kondenzcsíkok hatásának csökkentése kulcsfontosságú lehet a légi közlekedés fenntarthatóbbá tételében. Kemal Armada, a Google termékfelelőse kiemelte, hogy a fő kérdés már nem az, hogy csökkenthető-e a kondenzcsíkok hatása, hanem az, hogy ez a módszer globális szinten is működőképes-e. Ez a kísérlet alapvető lépésnek számít annak megállapításában, hogy a javasolt megközelítés nagyobb léptékben is alkalmazható-e.
A légi közlekedés folyamatosan növekvő globális igénye mellett elengedhetetlen a környezeti terhelés minimalizálása. A kondenzcsíkok által okozott hőtartó hatás mérséklése hozzájárulhat a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, és új utakat nyithat a klímabarát repülés felé. A projekt tehát nem csupán egy technológiai teszt, hanem egy potenciális globális megoldás előfutára.
A program eredményeinek értékelését az Imperial College London és a Cambridge-i Egyetem kutatói végzik majd. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office az eredményekre alapozva olyan előrejelzési módszereket dolgoz ki, amelyek segítségével pontosabban azonosíthatók a kondenzcsíkok kialakulásának kedvező légköri feltételek. Ez a fejlesztés kulcsfontosságú a módszer szélesebb körű alkalmazásához.
A kutatók végső célja annak megállapítása, hogy a repülési magasság célzott megváltoztatása hatékony és világszerte alkalmazható eszköz lehet-e a légi közlekedés éghajlati hatásának mérséklésére. Amennyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, egy új, innovatív megoldás válhat elérhetővé a globális légiipar számára, hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A projekt hosszú távon jelentős hatással lehet a repülési útvonalak tervezésére és a légiforgalmi irányításra is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása