{ "cim": "Uniós pénzek felhasználása: Magyarország idővel és rendszerrel versenyez", "bevezeto": "Magyarország jelentős uniós források felhasználása előtt áll, melyek a gazdaság újraindítását célozzák. A 2026 végéig tartó szűkös határidő és a jelenlegi, lassú pályáztatási rendszer azonban komoly kihívás elé állítja az országot a hatékony felhasználás terén.", "cikk_html": "A G7 Ekonomi rovatában megjelent elemzés szerint Magyarország előtt álló uniós források hatékony felhasználása kulcsfontosságú a gazdaság újraindításához.
A pénzügyi programozási időszak végén, 2026 végéig felhasználandó összegek gyors és eredményes allokálása azonban komoly kihívást jelent, különösen a hazai pályáztatási rendszer jelenlegi működése mellett. A szakértők szerint radikális átalakításra van szükség a célok eléréséhez.Mi történt?Magyarország jelentős uniós forrásokhoz jutott, melyek felhasználására 2026 végéig van lehetősége, mivel a pénzügyi programozási periódus utolsó szakaszában sikerült ezeket a támogatásokat kitárgyalni.
Ez a szűk időkeret rendkívül gyors és hatékony pénzfelhasználást tesz szükségessé a gazdaság újraindítása érdekében. A hazai uniós pályáztatási rendszer azonban jelenleg mintegy húsz hónap alatt képes elbírálni a beérkező kérelmeket, ami jelentősen meghaladja az uniós országokban jellemző három-hat hónapos átlagot.Ez a lassúság azt eredményezi, hogy a pályázatok tartalma, a technológiai háttér vagy a gazdasági környezet akár már az elbírálás során is elavulhat, még mielőtt a tényleges megvalósítás megkezdődhetne.
A pályázatok tartalmi volumene alapján elvileg akár húsz napon belül is elbírálhatók lennének, amennyiben kellő kapacitással rendelkező és megfelelően szervezett intézmény végezné ezt a munkát. A jelenlegi helyzet nem a szigorú közösségi elvárások, hanem a hazai döntések következménye.HáttérAz uniós támogatások kardinális jelentőségűek a magyar gazdaság fejlődése szempontjából, ahogy azt az elmúlt két évtized is bizonyítja.
A 2013 és 2019 közötti időszakban, amely a gazdaság egyetlen tartósabb növekedési periódusa volt, a nettó uniós transzferek évente a magyar GDP 3-5 százalékát is elérték. Amikor ezek a források az elmúlt években megcsappantak, a magyar gazdaság növekedése is leállt, részben e fejlesztési és szerkezetátalakító hatások hiánya miatt.A lengyel gazdasági sikerben is kulcsszerepet játszott az uniós pénzek hatékony és korrupciómentes felhasználása.
A magyar pályáztatási rendszer az uniós csatlakozás óta eltelt több mint két évtized alatt intézményileg szétaprózódottá vált, és a felgyorsítására tett korábbi kísérletek, például miniszterelnöki biztos kinevezése sem hoztak áttörést.Miért fontos?A magyar pályáztatási rendszer lassúságának okai kettős magyarázattal bírnak. Egyfelől felmerül a jóhiszemű feltételezés, miszerint a rendszerben nincs elegendő, megfelelően megfizetett szakember, ami gátolja a releváns tudású munkatársak bevonzását.
A szakértők szerint akár másfél-kétszeresére is növelni kellene a munkatársak számát, hasonló arányú fizetésemeléssel, ami bár extra ráfordítást igényelne, a pénzek hatékony elköltése révén sokszorosan megtérülne.Másfelől, egy kevésbé jóhiszemű magyarázat szerint a túlzott bürokratizáltság és a rengeteg dokumentáció valójában nem a korrupciót csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, lehetővé teszi egyes pályázatok előnyben részesítését vagy lassítását. A bonyolult rendszerben nehéz az átláthatóságot biztosítani, és a bizánci módon túlbürokratizált rendszerben az adatok összegyűjtése és az igazság bizonyítása gigantikus munkát igényel.A hatékonyabb működés érdekében a szakértők radikális átalakítást javasolnak.
Ez magában foglalná egy olyan egységes intézmény létrehozását, amely a pályázatok minden fázisát – a beérkezéstől az ellenőrzésen, hiánypótláson és döntésen át a nyomon követésig – egy kézben tartja. A digitalizáció teljes körű kihasználásával a pályázói adatok ellenőrzése, a pályázati anyagok
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása