Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint az Orbán-Matolcsy nevével fémjelzett unortodox gazdaságpolitika egyértelműen tévútnak bizonyult. Értékelése szerint ez a megközelítés nem segítette elő az európai felzárkózást, az intézményi és gazdaságszerkezeti hasonulást, valamint a társadalmi jólét növelését, amennyiben ezek voltak a kitűzött célok. A professzor a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján is részt vesz, ahol a magyar gazdaságpolitika átalakulása lesz a központi téma.
A gazdasági szakember kiemelte, hogy a 2026-os kormányváltás, különösen a Tisza Párt határozott euróbevezetési programjával, történelmi lehetőséget teremtett a magyar gazdaság stabilizálására. Azonban hangsúlyozta, hogy a nehezebb feladatok még csak ezután következnek. A sikeres gazdasági fordulat és az euróövezeti csatlakozás megköveteli, hogy az új vezetés még az idei évben felszámolja azokat a piacrontó állami beavatkozásokat, amelyek az elmúlt időszakban jellemezték a gazdaságirányítást. Ezáltal teremthetők meg a valós piaci verseny feltételei, ami elengedhetetlen a hosszú távú növekedéshez és a felzárkózáshoz.
A Portfolio idei kiemelt gazdaságpolitikai konferenciája, a Budapest Economic Forum 2026, éppen ezekre a kérdésekre fókuszál. A rendezvényen a magyar gazdaságpolitika átalakulása, a választások utáni gyökeres változások, a kormányzati célok, valamint a nemzetközi környezet kihívásai kerülnek terítékre. Bod Péter Ákos előadása is hozzájárul majd a diskurzushoz, rávilágítva a jelenlegi helyzetre és a lehetséges jövőbeli irányokra.
A professzor elemzésében kitért a posztkommunista térség közel négy évtizedes gazdasági átalakulására is, amely során a tervgazdaságból a modern piacgazdasági rendbe való visszatérés, illetve az európai visszaintegrálódás zajlott. Ebből a hosszú időszakból a gazdaságtudomány két alapvető tanulságot szűrt le. Az egyik, hogy a fejlett országok élenjáró gazdaságpolitikai gyakorlata és a nyugati fejlődés során kialakított intézményrendszer nem alkalmazható "egy az egyben" azokban az országokban, amelyek nem piaci kitérőt tettek. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő vagy átalakuló gazdaságoknak sajátos utat kell járniuk, figyelembe véve egyedi történelmi és gazdasági adottságaikat.
A második alapigazság szerint nem csupán arról van szó, hogy a peremvidékeken nem sikerül a tanácsolt optimális modellpályát befutni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az élenjáró intézmények átvétele is jelentős zökkenőkkel járhat. Ez rávilágít arra, hogy az intézményi reformok nem egyszerű másolási folyamatok, hanem komplex adaptációt és lokális beágyazódást igényelnek. Az intézmények hatékony működéséhez szükség van a helyi társadalmi és politikai kontextus figyelembevételére, valamint a fokozatos bevezetésre.
Bod Péter Ákos véleménye szerint a magyar gazdaságpolitika elmúlt időszaka, az "unortodoxia", eltávolodott ezektől az alapvető gazdaságtani tanulságoktól. Az állami beavatkozások, amelyek gyakran torzították a piaci folyamatokat, akadályozták a valódi versenyt és a hatékony erőforrás-allokációt. Ezáltal lassult az európai normákhoz való felzárkózás, és a gazdaság strukturális problémái mélyültek. A professzor álláspontja szerint a Tisza Párt euróbevezetési programja és az új kormányzati irányváltás lehetőséget kínál arra, hogy Magyarország visszatérjen egy olyan pályára, amely jobban illeszkedik a regionális és európai integrációs folyamatokhoz.
A gazdaság stabilizálása és felélesztése érdekében a legfontosabb lépés a piaci mechanizmusok erősítése. Ez magában foglalja a szabályozási környezet átláthatóbbá tételét, a bürokrácia csökkentését, valamint az állami szerepvállalás újragondolását. Az "örökölt piacrontó állami beavatkozások" kivezetése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek, és a befektetések vonzereje növekedjen. A professzor kiemelte, hogy a feszes csatlakozási pálya nem csupán technikai kérdés, hanem egy átfogó gazdaságpolitikai elkötelezettséget is jelent az európai értékek és normák iránt.
Összességében Bod Péter Ákos elemzése rávilágít arra, hogy a magyar gazdaság kritikus fordulóponthoz érkezett. A korábbi gazdaságpolitikai irányvonal felülvizsgálata és egy új, piacorientált, európai integrációt támogató stratégia bevezetése elengedhetetlen a hosszú távú fenntartható fejlődéshez és a társadalmi jólét növeléséhez. A professzor a Budapest Economic Forumon várhatóan részletesebben is kifejti majd ezeket a gondolatokat, hozzájárulva a szakmai párbeszédhez a magyar gazdaság jövőjéről.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása