Az idei európai kupaselejtezők során a magyar labdarúgó-bajnokság, az NB I, három negatív mutatóban is az élmezőnyben végzett a 2026–2027-es szezonra vonatkozó rangsorban. Míg összesen 108 csapat jutott be a Bajnokok Ligája, Európa-liga vagy Konferencialiga ligaszakaszába 39 különböző országból, addig Magyarországot kizárólag a Ferencváros képviseli a főtáblán. Ez a helyzet rávilágít a magyar klubfutball nemzetközi versenyképességének jelenlegi állapotára.
A Ferencváros kiemelkedően szerepelt a selejtezőkben, veretlenül vívta meg mind a négy párharcát, ezzel zsinórban nyolcadik alkalommal jutott be valamelyik európai kupasorozat főtáblájára, ezúttal az Európa-ligába. Ezzel szemben a magyar bajnok Győr mindössze egyetlen selejtezős párharcot tudott megnyerni, majd az izlandi és a lett bajnokkal szemben is alulmaradt. A Győr így már a Konferencialiga harmadik körében búcsúzott a nemzetközi küzdelmektől, ami jelentős visszaesést jelentett a magyar klubfutball számára.
Az európai rangsorban 18. helyen álló magyar bajnokság így három kedvezőtlen statisztikai kategóriában is az élre került a 2026–2027-es idény selejtezőiben. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy a magyar klubok többsége nem tudta felvenni a versenyt a nemzetközi mezőnnyel, különösen a Bajnokok Ligája és az Európa-liga selejtezőiben. A magyar futball számára ez a teljesítmény komoly kihívásokat vet fel a jövőre nézve.
A magyar bajnokság gyenge szereplését aláhúzza, hogy az NB I-en kívül az első 29 ország bajnokcsapata mind bejutott a főtáblára valamelyik európai kupasorozatban. Továbbá az első 38 ország bajnokcsapata legalább a Konferencialiga rájátszásáig eljutott, ami szintén rávilágít a magyar bajnok korai kiesésére. Ez a statisztika azt mutatja, hogy a magyar bajnokcsapat teljesítménye elmaradt a hasonlóan rangsorolt vagy akár gyengébb bajnokságok élcsapataitól is.
Az európai ligák közül az angolok képviseltetik magukat a legtöbb csapattal, kilenc együttessel, őket a spanyolok követik nyolc klubbal. Az olasz, német és francia bajnokságokból hét-hét csapat kvalifikált a főtáblára, ami ezen ligák mélységét és erejét demonstrálja. Ezek a számok azt is jelzik, hogy a top bajnokságok továbbra is dominálnak az európai klubfutballban, mind a Bajnokok Ligájában, mind a kisebb kupasorozatokban.
A Bajnokok Ligája főtábláján az angol és spanyol ligák dominálnak, mindkét országból öt-öt csapat jutott be a legrangosabb kupasorozatba. Az olaszok és németek négy-négy, a franciák pedig három együttessel képviseltetik magukat, ami megerősíti a hagyományos futballhatalmak vezető szerepét. Ez a koncentráció azt jelzi, hogy a BL továbbra is a legmagasabb szintű klubfutball platformja marad, ahol a legtehetősebb és legerősebb ligák csapatai versenyeznek.
Különösen figyelemre méltó a török és norvég bajnokság teljesítménye, ahonnan két-két klub is bejutott a BL-be. A Galatasaray és a Fenerbahce Törökországból, míg a Bodö/Glimt és a Viking Norvégiából kvalifikálta magát, ami a törököknek 2007, a norvégoknak pedig 1999 óta először sikerült egynél több csapattal. Ez a siker azt mutatja, hogy a kisebb bajnokságok is képesek felvenni a versenyt és meglepetést okozni a nemzetközi porondon, amennyiben megfelelő stratégiával és játékoskerettel rendelkeznek.
A norvég csapatok hazai játékosokra építettek, a Bodö/Glimt kilenc, a Viking pedig nyolc norvég futballistával a kezdőjében szerepelt a selejtezőkben. Ez a tendencia rávilágít a helyi utánpótlás és a csapatépítés fontosságára a nemzetközi siker elérésében, és egyben példát mutathat más, hasonló helyzetben lévő bajnokságoknak. Az NB I negatív mutatói a magyar labdarúgás nemzetközi megítélését és a jövőbeli koefficiens pontjait is befolyásolhatják, ami hosszú távon a magyar klubok indulási lehetőségeit is korlátozhatja.
A dán bajnokság érdekes mintát mutatott, ugyanis mind a négy induló csapata kvalifikálta magát a főtáblára, ám mindannyian a Konferencialigában folytatják a küzdelmeket. Ez a stratégia, miszerint a csapatok a reálisabb célokat tűznek ki, és a harmadik számú kupasorozatban próbálnak minél tovább jutni, sikeresnek bizonyult számukra. Ez a megközelítés eltér a magyar klubok selejtezős szereplésétől, ahol a bajnokcsapat korán búcsúzott.
Történelmi sikert könyvelhetett el Andorra, ahol az Inter Club lett az első andorrai klub, amelyik főtáblára jutott valamelyik európai kupában, szintén a Konferencialigában. Ez a teljesítmény különösen figyelemre méltó, tekintettel az ország mindössze 90 ezer fős lakosságára, ami kevesebb, mint egy nagyobb stadion befogadóképessége. Az andorrai példa is azt mutatja, hogy a kitartó munka és a megfelelő felkészülés meghozhatja a gyümölcsét, még a legkisebb futballnemzetek számára is.
Az európai kupasorozatok főtáblás küzdelmei szeptember 8-án veszik kezdetüket, ekkor indulnak útjára a csoportkörös mérkőzések. A magyar labdarúgás számára a Ferencváros szereplése adhat némi reményt a további pontszerzésre és a nemzetközi presztízs megőrzésére. A többi magyar klubnak azonban alaposan elemeznie kell az idei eredményeket, és levonni a tanulságokat a jövőbeli sikeresebb nemzetközi szereplés érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása