Az idei európai kupaselejtezők részletes elemzése alapján a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság, az NB I, három kedvezőtlen statisztikai mutatóban is az élmezőnyben végzett. Összesen 108 csapat kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája, Európa-liga vagy Konferencialiga ligaszakaszába 39 különböző országból. Magyarországot egyetlen klub, a Ferencváros képviseli a második számú nemzetközi sorozatban, miután veretlenül teljesítette mind a négy selejtezős párharcát. Ezzel a zöld-fehér együttes sorozatban nyolcadik alkalommal jutott európai főtáblára, ami kiemelkedő teljesítmény a klub történetében. Ez a siker azonban éles kontrasztban áll a magyar bajnokság egészének európai szereplésével.
A 2026–2027-es selejtezősorozatban az európai rangsorban 18. helyen álló magyar bajnokság több szempontból is kedvezőtlen képet mutatott. Az NB I-en kívül az első 29 ország bajnokcsapata mind bejutott valamelyik nemzetközi kupa főtáblájára, ami azt jelenti, hogy a magyar bajnok Győr az egyetlen olyan bajnokcsapat a top 29 országból, amelynek ez nem sikerült. Továbbá az első 38 ország bajnokcsapata legalább a Konferencialiga play-off köréig eljutott, míg a magyar bajnok Győr már a Konferencialiga harmadik körében búcsúzni kényszerült. A Győr mindössze egyetlen párharcot tudott megnyerni a selejtezők során, alulmaradva az izlandi és a lett bajnokkal szemben is. Ez a korai kiesés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az NB I a negatív mutatók élén végzett. Ezzel szemben a Ferencváros példaértékű teljesítményt nyújtott, veretlenül, magabiztosan bebiztosítva helyét az Európa-liga főtábláján, ami a magyar klubfutball egyik fényes pontja volt ebben az idényben.
A nemzetközi kupák ligaszakaszába jutott csapatok számát tekintve az angol bajnokság áll az élen kilenc együttessel, őket a spanyolok követik nyolc csapattal. Az olasz, német és francia ligákból egyaránt hét-hét csapat kvalifikálta magát a főtáblára, ami ezen topbajnokságok dominanciáját mutatja. A Bajnokok Ligája rangsorát az angolok és a spanyolok vezetik öt-öt csapattal, míg az olaszok és németek négy-négy, a franciák pedig három együttessel képviseltetik magukat a legrangosabb európai kupasorozatban. Kisebb nemzetek közül kiemelkedően teljesítettek a törökök és a norvégok. Mindkét országból két-két csapat, a Galatasaray és a Fenerbahce Törökországból, valamint a Bodø/Glimt és a Viking Norvégiából jutott a BL-be. Ez a törökök esetében 2007, a norvégoknál pedig 1999 óta először fordult elő, hogy egynél több csapatuknak szurkolhatnak a Bajnokok Ligájában. Érdekesség, hogy a Bodø/Glimt tavalyi fantasztikus BL-menetelésében kilenc, a Viking idei selejtezőjében nyolc norvég játékos szerepelt a kezdőcsapatban, ami a hazai tehetségek beépítésének sikerét jelzi. A dán bajnokság is figyelemre méltóan szerepelt, mind a négy induló csapata főtáblára jutott, bár mindannyian a Konferencialigában. Történelmi sikert könyvelhetett el Andorra is, ahol az Inter Club lett az első andorrai klub, amely nemzetközi kupa főtáblájára jutott, név szerint a Konferencialigában. Andorra lakossága mindössze 90 ezer fő, ami kevesebb, mint a londoni Wembley stadion befogadóképessége. Ez a tény is aláhúzza az andorrai klub teljesítményének jelentőségét.
A magyar labdarúgás európai szereplése rávilágít a Ferencváros és a többi NB I-es klub közötti jelentős különbségre, ami hosszú távon komoly kihívásokat vet fel. Míg a Fradi stabilan és eredményesen képviseli az országot a nemzetközi porondon, addig a többi csapat korai búcsúja rontja a bajnokság összképét és negatívan befolyásolja a magyar klubok európai koefficiensét. Ez a helyzet hosszú távon befolyásolhatja a magyar klubok jövőbeli indulási lehetőségeit és kiemelési pozícióit a selejtezőkben, ami még nehezebbé teheti a főtáblára jutást. A dán és andorrai példák azt mutatják, hogy kisebb bajnokságok is képesek kollektív sikereket elérni, vagy legalábbis meglepő eredményeket produkálni. Ez további kihívások elé állítja a magyar klubokat a nemzetközi versenyképesség terén, és felveti a kérdést, hogyan lehetne a Ferencváros sikerét szélesebb körben is megismételni. Az eredmények alapján az NB I-nek komoly, rendszerszintű fejlődésre van szüksége ahhoz, hogy ne csak egyetlen csapat révén, hanem szélesebb körben is fel tudja venni a versenyt Európa más, akár kisebb ligáival.
A nemzetközi kupaküzdelmek főtáblás mérkőzései szeptember 8-án veszik kezdetüket, ekkor indul a Ferencváros is az Európa-ligában. A magyar labdarúgás számára a jövőbeni célkitűzés az kell, hogy legyen, hogy ne csak egy, hanem több csapat is rendszeresen eljusson a nemzetközi kupák főtáblájára. Ennek eléréséhez a bajnokság egészének színvonalemelkedése, a fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése, valamint a klubok stabil pénzügyi hátterének megteremtése elengedhetetlen. A jelenlegi eredmények tükrében a magyar kluboknak fel kell zárkózniuk a hasonló méretű országok bajnokságaihoz, hogy a jövőben ne a negatív mutatókban, hanem a sikeres szereplésben legyenek az élen. A nemzetközi szereplés nem csupán presztízskérdés, hanem jelentős anyagi és szakmai előnyökkel is jár, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a magyar labdarúgás fejlődéséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása