Az idei nyár első, rendkívül intenzív hőhulláma meglepő módon nem járt jelentős többlethalálozással Magyarországon. Miközben Nyugat-Európa egyes országaiban több ezer ember halálát okozta a kánikula, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai, valamint Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus elemzése szerint hazánkban nem volt kimutatható komolyabb eltérés a várható halálozási számoktól.
Az év első hőhulláma szokatlanul korán, június 20-án vette kezdetét, és július 1-jéig tartott, összesen tizenkét napon keresztül. Az időszak nem csupán hosszában, hanem intenzitásában is kiemelkedőnek bizonyult: az első négy napban a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, ami másodfokú hőségriasztást indokolt. Ezt követően nyolc napon át a napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedett, így a legmagasabb, harmadfokú riasztás volt érvényben.
A sivatagi eredetű forró légtömeg hatására június 30-án Szécsényben abszolút országos melegrekord dőlt meg, ahol 42,0 Celsius-fokot mértek. Az extrém hőség ellenére a KSH nyilvánosságra hozott adatai, Ferenci Tamás számításai alapján, nem mutattak jelentős különbséget a várható és a tényleges halálozási adatok között a június végi, július eleji időszakban. A többlethalálozás a véletlen ingadozás szintjén mozgott a nulla körül, szignifikáns eltérés nélkül.
Ferenci Tamás a Telexnek elmondta, hogy a számok őt is meglepték, mivel a rekordhőmérséklet és a hőhullám intenzitása alapján magasabb áldozatszámra számított, különösen az idősebb korosztályokban. Az Euromomo, egy jelentős európai statisztikai szervezet adatai is pontosan ugyanezt az eredményt mutatták Magyarországra vonatkozóan, megerősítve, hogy nem modellezési problémáról van szó. Sem az országos heti adatokban, sem a korosztályi bontásokban nem volt látható szignifikáns eltérés a várható értékhez képest, beleértve az idősebb korosztályokat is.
A hőség hatásának vizsgálatakor a halálozási statisztikákban nem közvetlenül a hőséget tüntetik fel halálokként, hanem az általa kiváltott vagy súlyosbított krónikus betegségeket, mint például az infarktust vagy a stroke-ot. Ezért a hőség okozta halálozás mértékét világszerte a többlethalálozás mutatójával vizsgálják. Ez a módszer az elmúlt évtizedek adatai alapján számított várható halálozási számok és a ténylegesen bekövetkezett halálozások közötti különbséget méri.
A halálozási adatok körülbelül hat héttel a bekövetkezésük után válnak nyilvánossá, ami indokolja a statisztikai elemzések későbbi elkészítését. Fontos megjegyezni, hogy a többlethalálozás nem egy rendkívül érzékeny mutató; ahhoz, hogy kimutatható legyen, viszonylag nagy eltérésre van szükség. Ezért a magyarországi adatok azt jelzik, hogy nem volt nagymértékű halálozási többlet, de nem zárja ki teljesen a kisebb mértékű eltéréseket.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) modellezése szerint a június végi extrém hőség egyetlen hete több mint 16 ezer többlethalálozást generált az európai kontinensen. Az áldozatok többsége a 65 évnél idősebb korosztályból került ki, és a vezető halálokok között a kiszáradás, valamint a hőség okozta szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi problémák szerepeltek.
A többlethalálozások nagy része három országhoz kötődik: Németországhoz, Franciaországhoz és Belgiumhoz. Németországban a hőmérséklet először lépte át a 41 fokot a mérések kezdete óta, június 27-én 41,8 fokot mértek. Az országot váratlanul érte az extrém meleg, mivel Európában az egyik legkevésbé felszerelt légkondicionálókkal, nemcsak a lakásokban, hanem sok kórházban és idősotthonban is hiányzik ez a berendezés. A Robert Koch Intézet (RKI) adatai szerint Németországban több mint 14 ezer többlethalálozás köthető a hőhullámhoz.
Franciaországban is súlyos volt a helyzet, több mint 5700 áldozatot szedett az első hőhullám. Itt mérték Európában a legmagasabb hőmérsékletet, 44,3 fokot június 23-án Pissos településen. Az első hőhullám tizennégy napig tartott, és a napi középhőmérséklet elérte a korábban soha nem látott 30 fokos értéket. Belgium, bár kisebb lélekszámú, szintén jelentős többlethalálozást regisztrált.
Ferenci Tamás szerint az, hogy Magyarországon nem volt szignifikánsan kiugró halálozási adat, nem tekinthető anomáliának. Európa többi országában, a három említett államot leszámítva, hasonlóan alakult a helyzet. Az extrém mortalitási helyzet a három említett országban alakult ki, ami rávilágít a hőmérséklet extremitásának és az adott ország felkészültségének fontosságára.
A biostatisztikus hangsúlyozta, hogy a probléma nem csupán az extrém hőségben rejlik, hanem abban is, hogy olyan országokat érintett súlyosan, amelyek hagyományosan nem adaptálódtak ilyen klímához. Ez az adaptáció hiánya megmutatkozott élettani, társadalmi és technikai szempontból is, például a légkondicionálók elterjedtsége terén. Még a földrajzi fekvés és az adaptálódás is kevés lehet ilyen rendkívüli hőterhelés mellett, ahogy azt Franciaország példája is mutatja.
Összességében a magyarországi adatok megnyugtatóak az első hőhullám tekintetében, ám a globális klímaváltozás és az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási jelenségek fényében továbbra is kiemelt figyelmet igényel a hőség egészségügyi hatásainak monitorozása és a megelőző intézkedések fejlesztése.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása