Ausztrál kutatók egyedülálló megoldást fejlesztenek a katasztrófák utáni kutató-mentő feladatok támogatására. A Queenslandi Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai által létrehozott "paraborgok" olyan speciálisan felszerelt óriáscsótányok, amelyek életmentő gyógyszereket és orvosi segítséget juttathatnak el a nehezen megközelíthető helyeken rekedt emberekhez. Céljuk, hogy javítsák a földrengések és épületomlások áldozatainak túlélési esélyeit, még mielőtt a hagyományos mentőegységek elérnék őket.
A fejlesztés során az észak-queenslandi, akár 8,5 centiméteres óriáscsótányokat apró hátizsákokkal szerelték fel. Ezek a hátizsákok fecskendőket és kamerákat tartalmaznak, lehetővé téve a célzott gyógyszeradagolást és a környezet megfigyelését. A rovarok irányítását a testükbe ültetett elektródák segítségével oldják meg, melyek az idegrendszerüket stimulálva teszik lehetővé a távirányítást. A beavatkozás során a csótányokat elaltatják, hogy ne érezzenek fájdalmat.
Laboratóriumi tesztek során a paraborgok figyelemre méltó eredményeket mutattak. Amennyiben a célpontot 15 centiméteren belül megközelítették, az injekció beadása 95 százalékban sikeres volt. Összességében a gyógyszeradagolás 72 százalékos hatékonyságot ért el, ami ígéretesnek számít a kezdeti fázisban. Egy kísérletben egy kamerával felszerelt csótány kutatta fel a célpontot, míg egy másik, távirányítással aktiválható gyógyszert szállított oda.
A kutatók tudatosan választották a csótányokat a robotok helyett a feladatra. A rovarok mozgékonysága, ellenállóképessége és rendkívül alacsony energiaigénye felülmúlja a jelenlegi robotok képességeit szűk, törmelékes környezetben. Korábbi hasonló kutatások elsősorban az áldozatok felkutatására fókuszáltak, az orvosi ellátás biztosítása azonban új dimenziót nyit a mentési stratégiákban.
A kutatás etikai vonatkozásai is felmerültek, bár a rovarokkal kapcsolatos etikai irányelvek még nem egységesek. A tudósok hangsúlyozták, hogy a csótányokat megfelelő életkörülmények között tartották, száraz eukaliptuszlevelekkel és almával etették őket. Thang Vo-Doan biorobotikai mérnök kiemelte, hogy az elektróda beültetése során az állatokat elaltatják, biztosítva, hogy ne szenvedjenek.
Ez a fejlesztés jelentősen megnövelheti a katasztrófák túlélőinek esélyeit, különösen azokban az esetekben, ahol a mentőcsapatok csak késve tudnak eljutni az áldozatokhoz. Az idő kritikus tényező, és az alapvető orvosi segítség, mint például a fájdalomcsillapító vagy stabilizáló gyógyszerek gyors eljuttatása életet menthet. Hai Nhan Le, a tanulmány társszerzője szerint, bár a csótányok látványa nem mindenki számára kellemes, egy életveszélyes helyzetben ez valóban élet-halál kérdése lehet.
A technológia potenciálisan szélesebb körben is alkalmazható lehet sürgősségi helyzetekben, ahol minden perc számít. Például kígyómarás vagy súlyos allergiás reakciók esetén a gyors gyógyszeradagolás stabilizálhatja az áldozat állapotát, amíg a szakszerű orvosi segítség megérkezik. Ezáltal a paraborgok nem csupán katasztrófahelyzetekben, hanem más, időérzékeny orvosi vészhelyzetekben is hasznosnak bizonyulhatnak.
A kutatók elismerik, hogy a valós körülmények közötti bevetés előtt további tesztekre van szükség. Olyan kihívásokkal kell még megküzdeniük, mint a nehéz terepviszonyok, a jelvesztés az összeomlott épületekben, valamint az injekció beadásának biztonsága és pontossága valós, mozgó célpontokon. A kísérleteket jelenleg ellenőrzött laboratóriumi környezetben, szilikon célpontok és sertésbőr felhasználásával végzik.
A jövőbeli fejlesztések célja, hogy a paraborgok még hatékonyabban tudjanak navigálni és beavatkozni a komplex, veszélyes környezetekben. A hosszú távú cél az, hogy a technológia éretté váljon a gyakorlati alkalmazásra, és hozzájáruljon a katasztrófaelhárítás és a sürgősségi orvosi ellátás modernizálásához. Az innováció ígéretes, de a valós bevetéshez még számos akadályt kell leküzdeni.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása