Horváth Péter államtitkár bemutatta Magyarország új tudományos és innovációs stratégiáját az Országgyűlés Oktatási Bizottságának ülésén, ahol a hazai kutatás-fejlesztés számos területét érintő változásokat vázolt fel. A stratégia célja, hogy Magyarország javítson tudományos és innovációs mutatóin, melyek jelenleg az Európai Unióban a 20-22. helyen állnak.
Az államtitkár szerint az elmúlt időszakban felmerült problémák miatt széleskörű beavatkozásra van szükség a szektorban. Kiemelt figyelmet kap az oktatás, a tehetséggondozás és az innovációs képzés fejlesztése, valamint a kutatásfinanszírozás átalakítása.
Az új stratégia keretében ősszel teljes vezetésváltás várható a Magyar Kutatási Hálózatnál (HUN-REN), amely a tervek szerint visszakerül a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) irányítása alá, és MTA Kutatóhálózat néven működik majd tovább. Az államtitkár megerősítette, hogy a jelenlegi vezetőség munkájára a továbbiakban nem számítanak, és új elnöki, valamint irányító testületet hoznak létre.
A változások érintik a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontok helyzetét is, amelyek korábbi leválasztását elfogadhatatlannak minősítették, és orvosolni kívánják a humán tudományok „megszégyenítését”. A HUN-REN innovációs feladatai azonban folytatódnak a Hunrentech Kft. keretein belül.
A kormány célja, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított GDP-arányos kiadások a jelenlegi 1,38 százalékról a ciklus végére 2 százalékra, nyolc éven belül pedig 3 százalékra emelkedjenek. Ennek érdekében az NKFIH rendszerében is változások várhatók, beleértve a korábban elvont 68 milliárd forint visszaállítását és a hosszabb távú, többéves pályázati ciklusok bevezetését.
A HUN-REN, korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), hányattatott sorsa 2019-ben kezdődött, amikor az addig az MTA-hoz tartozó kutatóintézeteket leválasztották az Akadémiáról. Ez a lépés jelentős tiltakozást váltott ki a tudományos közösségben, aggodalmakat ébresztve a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban.
A hálózat dolgozóit 2020-ban megfosztották közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet is átalakítottak. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket akaratuk ellenére leválasztották a hálózatról és az ELTE-hez csatolták, amit az államtitkár „megmagyarázhatatlannak” és „azonnali beavatkozást igénylőnek” nevezett.
A vezetési struktúrában is problémák merültek fel, megszakadt a kommunikáció a hálózat és a vezetőség között. Ezek a kihívások vezettek ahhoz a döntéshez, hogy a kutatóhálózat visszakerüljön az MTA irányítása alá, remélve a tudományos közösség egységének és a kutatás függetlenségének helyreállítását.
Az új stratégia és a HUN-REN átszervezése kulcsfontosságú lépés lehet Magyarország tudományos és innovációs teljesítményének javításában. A kutatás-fejlesztési kiadások növelése és a hosszabb távú finanszírozási lehetőségek megteremtése stabilabb környezetet biztosíthat a kutatók számára, elősegítve a nagyobb volumenű és interdiszciplináris projektek megvalósítását.
Az MTA alá való visszatérés, valamint a bölcsész- és társadalomtudományok helyzetének rendezése hozzájárulhat a kutatás szabadságába vetett bizalom helyreállításához és a tudományos közösség egységének erősítéséhez. Az innovációs oktatás bevezetése az alaptantervbe és a tehetséggondozási programok fejlesztése hosszú távon biztosíthatja a jövő kutatóinak és innovátorainak utánpótlását.
A stratégia kiemelt figyelmet fordít az alkalmazott kutatásra is, melynek keretében egy Magyar Alkalmazott Kutatási Hálózat jönne létre. Ennek előzménye a Bay Zoltán Kutatóhálózat, melyet a stratégia készítői mára „súlytalanná, csökevényessé” váltnak ítéltek. A tervek szerint egy 11 fókuszált intézetből álló, kétezer fős hálózat jönne létre 2031-re, állami, ipari és pályázati források 40-30-30 százalékos arányú finanszírozásával.
Az új innovációs stratégia első lépései között szerepel a 2012-ben felszámolt Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (Vituki) újjáépítése, valamint egy mesterséges intelligencia kutatóintézet létrehozása. Emellett egy program indul 100 új MI-kutató és 100 MI-professzor Magyarországra hívására vagy itthoni munkájának elindítására, ami jelentősen erősítheti az ország pozícióját ezen a területen.
Az Élvonal Alapítvány sorsa is rendeződött, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vette át a Krausz Ferenc vezette szervezetet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnésével. A stratégia végrehajtása és a törvényi háttér kidolgozása a következő hetekben várható, ami alapjaiban formálhatja át a hazai tudományos és innovációs ökoszisztémát.
A hosszú távú célok elérése, mint a GDP 3 százalékának elköltése kutatás-fejlesztésre, jelentős elkötelezettséget és folyamatos munkát igényel. A stratégia sikere azon múlik, hogy mennyire sikerül a bejelentett intézkedéseket hatékonyan és fenntartható módon megvalósítani, javítva Magyarország tudományos versenyképességét a nemzetközi színtéren.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása