A budapesti Tabánban élő több száz éves fák állapota aggasztja a helyi lakosokat, akik a rendkívüli aszály miatt elkezdték öntözni a kiszáradó növényeket. A civilek szerint a Főkert nem fordít kellő figyelmet az idős fák vízellátására, míg a Főkert főigazgatója szerint az ilyen korú fák locsolása nehézkes és hatástalan, sőt akár káros is lehet.
Tabáni civilek keresték meg a sajtót, állításuk szerint a parkban lévő idős fák haldokolnak a hatalmas szárazságban, miközben a Főkert nem gondoskodik a locsolásukról. Válaszul egy helyi öntözőközösséget hoztak létre, hogy megpróbálják megmenteni a növényeket, köztük egy legendás fekete eperfát is.
A civilek képviselője, Balázs szerint a Főkert a fiatal fák öntözésére fókuszál, holott az idős fák nyújtják a legértékesebb ökológiai szolgáltatásokat, mint az árnyékolás és a levegő tisztítása. Elmondása szerint a fiatal ültetések fele sem éri meg az első születésnapját, míg az idősebb fákat sokszor kivágják, például a Vérmezőn is.
A civilek kulcsot kaptak a Főkert talajcsapjaihoz, hogy locsolhassák a fiatal fákat, de ők a hőségben hetente többször is kimennek, és saját vödrökkel, kannákkal öntöznek mindent, amit elérnek. Megfigyeléseik szerint a fák levelei nem elszíneződnek, hanem összefonnyadnak és elszáradnak, ami a pusztulás jele.
Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója szerint a nagyüzemi zöldfelület-fenntartókhoz hasonlóan ők sem öntözik az idős közterületi fákat. Ennek oka, hogy kiterjedt gyökérzónájuk átnedvesítéséhez rendkívül nagy mennyiségű, lassan kijuttatott vízre lenne szükség, ami a Tabán rézsűin fatányér vagy övárok hiányában nehezen kivitelezhető, mert a víz nagy része elfolyna.
A főigazgató cáfolta a civilek állításait, és elmondta, hogy a Tabánban heti három alkalommal két munkatársuk végzi az öntözést, lajtos kocsival juttatva ki a vizet, ahol nincs vezetékes víz. A fiatal fákat az ültetést követő első öt évben, általában május elejétől szeptember végéig öntözik, idén már április elején megkezdték a száraz tavasz miatt.
A Főkert tájékoztatása szerint a civilek június végén jelezték, hogy vasárnap délutánonként segítenének a fiatal fák öntözésében, ehhez locsolótömlőt is biztosítottak számukra. A Főkertnek nincs tudomása arról, hogy a civilek idős fákat is öntöznének, és továbbra is ők gondoskodnak a fiatal fák vízellátásáról, mivel a civil öntözés nem rendszeres.
Dezsényi Péter szerint a Tabánban található 1395 fa közül jelenleg 17 teljesen kiszáradt idős fát tartanak nyilván. Az állomány állapotromlása már évekkel ezelőtt megkezdődött, és a mostani aszály újabb mérföldkövet jelent a klímaváltozásban.
A leggyakoribb tünetek a csúcsszáradás, a korai lombszíneződés és lombvesztés, valamint az általános kondícióromlás. Ezek a tünetek azonban önmagukban még nem jelentik a fák pusztulását, a legtöbbjük jövőre ismét kihajthat.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója szerint sokkal többet kellene tenni az ökológiai szolgáltatások nagy részét nyújtó koros fák megmentéséért. A tabáni civilek szerint az idei, 125 éves rekordnak ígérkező szárazság csak súlyosbította a klímaváltozás miatt amúgy is romló helyzetet a budapesti parkokban.
A főigazgató februárban már arról beszélt, hogy tíz éven belül minden harmadik fát, azaz 38,5 ezer fát elveszíthetünk a Főkert 110 ezres állományából a klímaváltozás miatt, zömében idős példányokat. A pontos számot, hogy hány fa pusztulhatott el idén, csak a következő vegetációs időszakban lehet majd felmérni, de további jelentős állapotromlás várható a főváros teljes faállományában.
A városban élő idősebb fák nagy része nem ehhez a klímához szokott, sokkal nagyobb a vízigényük, mint amit az elmúlt évek időjárása biztosított. A platánok, juharok, vadgesztenyék és népszerű hársfélék nagy vízigényű fajok, ezért nehezen viselik a szárazságot. A hőség és a csapadékhiány mellett különböző betegségek is sújtják a budapesti faállományt, ami sok fafaj eltűnését eredményezheti.
A probléma kezeléséhez jelentős anyagi forrásokra lenne szükség, ahogy azt a Főkert főigazgatója is hangsúlyozta. A civilek szerint a döntéshozók nem tesznek eleget, miközben a fák és az élővilág eltűnése az emberi létet is veszélyezteti.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása