Hosszú éveken át az amerikai munkaerőpiaci statisztikák számítottak az egyik legfontosabb mérőszámnak, amelyből következtetni lehetett az Egyesült Államok gazdaságának általános állapotára és jövőbeli irányára. Azonban a legújabb fejlemények fényében ezek az adatok mára szinte teljesen elvesztették korábbi relevanciájukat, és alig használhatók a gazdasági folyamatok pontos megítélésére. Ez a helyzet különösen problémás, mivel nehezebbé teszi annak elemzését, hogy a romló munkaerőpiaci mutatók milyen hatással lehetnek a monetáris politikára és a gazdaság egészére.
Alig egy hónappal ezelőtt még széles körben elfogadottnak tűnt az a forgatókönyv, miszerint az amerikai jegybank (Fed) szeptemberben kamatemelésre szánja el magát. Kevin Warsh, a Fed korábbi elnöke határozottan kiállt amellett, hogy az infláció aktuális szintje elfogadhatatlan, és sürgős beavatkozást igényel. Ezt követően azonban két kedvező inflációs adat, valamint egy kifejezetten gyenge munkaerőpiaci jelentés látott napvilágot, melynek hatására a kamatemelési várakozások szinte teljesen elpárologtak a piacról.
Érdekes paradoxon figyelhető meg azonban a piaci reakciókban. Annak ellenére, hogy a kamatemelési kilátások jelentősen csökkentek, a tőzsdék nem tudtak érdemben emelkedni, és a reálkamatok sem mutattak számottevő csökkenést. Ez a jelenség arra utal, hogy valahol ellentmondás feszül a piaci várakozások és a tényleges folyamatok között, vagyis valakinek a piaci szereplők közül nincsen igaza a gazdaság jövőjét illetően.
A jelenlegi elemzés célja, hogy mélyrehatóan vizsgálja az amerikai munkaerőpiacot, és megállapítsa, hogy a közelmúltban közzétett, csalódást keltő adatok valóban annyira aggasztóak-e, mint amilyennek elsőre tűnnek. Az előzetes megállapítások szerint a helyzet még súlyosabb, mint azt korábban gondolták, ami komoly aggodalomra adhat okot a gazdaság jövőjét illetően.
Évek óta tartotta magát az a nézet, miszerint az amerikai munkaerőpiac lassulóban van, sőt, a befagyás közeli állapotba került, ám ez valójában nem adott okot aggodalomra. Ezt az érvet támasztotta alá, és a mai napig erősíti az a tény, hogy a fogyasztás továbbra is robusztus maradt. A legutóbbi negyedévben az évesített fogyasztási növekedés elérte a 3,2%-ot, ami jelentős erőt mutat a háztartások részéről.
Meglepetésre nem a fogyasztás, hanem sokkal inkább a beruházások és az export volt az, ami fékezte a gazdasági növekedést az adott időszakban, rávilágítva ezzel a gazdaság szerkezetében rejlő potenciális gyengeségekre.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása