A Tudományos és Technológiai Minisztérium bejelentése szerint az állam veszi át a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány közfeladatait, valamint a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-t (CMF). Ez a lépés a közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványok, az úgynevezett kekvák megszüntetésének következménye.
Az Élvonal Alapítvány július 31-ével hivatalosan is megszűnik, miután a CMF már 45 milliárd forintnál is több állami támogatást kapott.
A minisztérium tájékoztatása szerint az Élvonal Alapítványhoz rendelt kutatási és tehetséggondozási feladatok a tárcához kerülnek. A CMF jogi státusza egyelőre nem változik, továbbra is nonprofit cégként működik, amíg az alapító másként nem dönt. A jelentős állami támogatásban részesülő szervezetek vagyona a jogszabályok értelmében visszaszáll az államra.
A Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központnak 2026 végéig összesen 48,64 milliárd forint finanszírozást irányoztak elő egy 2024. június 28-án aláírt közfeladat-finanszírozási szerződés alapján. Ebből az összegből 2024 és 2025 teljes egészében, valamint a 2026-ra szánt közel 27 milliárd forint több mint 80 százaléka már kiutalásra került az első negyedévben, még a választások előtt.
Így a CMF 2024 óta 45,17 milliárd forint közpénzzel gazdálkodhatott, a fennmaradó 1,737 milliárd forint kiutalása azonban még nem történt meg.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány néhány éve jött létre kekva formában, Krausz Ferenc vezetésével. Célja a kutatás, tehetséggondozás és társadalmi hasznosítás lebonyolítása volt, kiemelt feladata a kiváló természettudományos kutatók hazahívása és a fiatal tehetségek felkarolása. Ez a rendszer azonban párhuzamosan működött a már meglévő tudományos struktúrákkal, és sokak szerint átláthatatlan volt, miközben a hazai tudományos szervezetek jellemzően alulfinanszírozottak.
Az Európai Unió is kritikusan szemlélte a kekva modellt, amelyben az állam törvénnyel és állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A konstrukció lehetővé tette, hogy a kuratóriumokba és felügyelőbizottságokba politikailag kötődő személyek kerüljenek, akik egy esetleges kormányváltás esetén is pozícióban maradhattak volna. Az Élvonal Alapítvány felügyelőbizottságában is kizárólag Fidesz-kötődésű szereplők ültek.
A korábbi kormány a 2022-es választások előtt két hónappal egy gigantikus, 261,7 milliárd forintos szerződést kötött az alapítvánnyal, kiszervezve ezt az összeget a kekvás szervezetbe. Később kiderült, hogy egy keretmegállapodás alapján a finanszírozás legalább 25 évre, akár 50 évre is biztosított lett volna, elérve az 1000 milliárd forintos összeget. A rendszer felülről nyitott volt, ami további közfeladatok vállalását és finanszírozását tette lehetővé.
Krausz Ferenc korábban aggodalmát fejezte ki a finanszírozási garanciák hiánya miatt, jelezve, hogy új kötelezettségvállalások csak akkor lehetségesek, ha a kormány maradéktalanul betartja a támogatási szerződést. A Tudományos és Technológiai Minisztérium május közepén felbontotta az Élvonallal kötött szerződést, és 22 milliárd forint visszautalását kérte Krausztól.
A kekva modell és az Élvonal Alapítvány körüli vita rávilágított a magyar tudományfinanszírozás rendszerének kihívásaira és az átláthatóság kérdésére. Lovász László, az alapítvány kuratóriumi tagja, korábbi MTA-elnök is megkérdőjelezte a megvalósítás módját, bár az összeg nagyságát szükségesnek ítélte a célok eléréséhez. A minisztérium álláspontja szerint az Élvonal-program nem egyszerű támogatás volt, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra kiépítése közpénzből.
A korábbi kormányzat képviselői, mint Gulyás Gergely és Hankó Balázs, politikai bosszúnak nevezték a szerződés felbontását, szakmai érvekkel alátámaszthatatlannak tartva azt. Szerintük az alapítvány csúcskutatásokat valósított volna meg, amelyekből a magyar vállalatok és kutatók is profitálhattak volna. Krausz Ferenc nyitottnak mutatkozott a párbeszédre, és az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte.
A CMF kutatásai a rák korai diagnosztizálásához is hozzájárulhatnának az infravörös molekulárisujjlenyomat-vizsgálat segítségével, amely a vérplazma molekuláris összetételének változásait elemzi. A CMF felügyelőbizottságában is Fidesz-kötődésű személyek, például Bódis László és György László korábbi államtitkárok foglaltak helyet, ami tovább erősítette az átláthatósági aggályokat a jelentős állami támogatások fényében.
A kekvák megszüntetéséről szóló kormánydöntés értelmében az Élvonal Alapítvány július 31-ével megszűnik, jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra, a Tudományos és Technológiai Miniszterhez. A CMF nonprofit kft. státusza egyelőre megmarad, de a minisztérium jelezte, hogy a kekvák megszüntetése után a vagyon teljessége, ideértve a cégvagyont is, visszaszáll az államra.
A jövőben a CMF kutatási tevékenysége és finanszírozása az állami irányítás alatt folytatódik, a már kiutalt 45 milliárd forinttal gazdálkodva. A fennmaradó, még kiutalásra váró 1,737 milliárd forint sorsa nem egyértelmű a szerződés felbontása és az alapítvány megszűnése után. Az események rávilágítanak a tudományos kutatás finanszírozásának összetett kérdéseire és az állami szerepvállalás változásaira.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása