A mesterséges intelligencia (AI) központi szerepet kapott az Indamedia által szervezett AI Summit Budapest 2026 konferencián, ahol a technológia számos alkalmazási területét vizsgálták. Kiemelt figyelmet kapott az egészségügy és az emberi élettartam meghosszabbításának lehetősége, ami a rendezvény egyik fő témája volt. A szakértők azt boncolgatták, hogy az AI nem csupán az öregedéssel járó betegségek kezelésében segíthet, hanem magát az öregedési folyamatot is képes lehet lassítani.
Kóka János, a Doktor24 elnöke, „AI x Biológia = Homo longaevus” című előadásában arról beszélt, hogy az öregedést sokáig elkerülhetetlen folyamatnak tekintettük, ám ma már egyre nagyobb az igény a beavatkozásra. Kiemelte, hogy az elmúlt kétszáz évben jelentősen, mintegy két és félszeresére nőtt a születéskor várható élettartam. A genetikai örökség mellett az életmód és a környezet is meghatározó, melyek közül az életmódra és az egészségügyi ellátásra tudunk a leginkább hatni.
Egy nagyszabású kutatás szerint az életmód erősebb tényező a várható élettartam szempontjából, mint a genetika. Egy másik, mintegy 700 ezer amerikai veteránt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a nyolc életmódbeli ajánlást betartók 20-24 százalékkal tovább éltek. Az öregedés lassítására irányuló kísérletek is ígéretes eredményeket hoztak: a 12 százalékos kalóriamegvonás például lassította az epigenetikai óra működését, az egérkísérletekben pedig bizonyos gyógyszerek, mint a rapamicin és a szenolitikumok, jelentősen növelték az élettartamot.
Az öregedés „szoftverhiba” elmélete szerint a fiatalság kódja újra hozzáférhetővé tehető. Kísérletekben fehérjék segítségével sikerült egerek öregedéssel kapcsolatos génjeit fiatalabb állapotba visszaállítani, és idén júniusban ez a kutatás már emberi fázis 1-be lépett. Kóka János szerint a mesterséges intelligencia „rakétahajtóműként” működhet ezen a területen, hiszen az AlphaFold 2 például kétmillió fehérjemolekula szerkezetét képes meghatározni, ami drámaian felgyorsítja a gyógyszerkutatást. Az AI segítségével a gyógyszerfejlesztés folyamata akár 5-6 évről 18 hónapra is lerövidülhet, ami jelentős előrelépést jelent a hosszabb élet elérésében.
A longevity tudománya tehát nem csupán a betegségek gyógyításáról szól, hanem azok megelőzéséről és az öregedés folyamatának lassításáról. A kutatások egyre inkább arra mutatnak rá, hogy az öregedés nem egy passzív folyamat, hanem egy aktívan befolyásolható biológiai jelenség. Az epigenetika, mely a génműködést befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálja, kulcsfontosságú ezen a területen, mivel megmutatja, hogyan tudunk beavatkozni a test „szoftverébe”.
Az életmódváltás önmagában akár 20-24 évvel is növelheti a várható élettartamot, míg a kalóriamegvonás is hozzájárulhat az öregedés lassításához. Az optimista elképzelések szerint a longevity fejlődési üteme minden évben egy újabb évvel növelheti a várható élettartamot, ami azt jelentené, hogy a 120 év lehet az új 80. Ezek a tudományos áttörések alapjaiban változtathatják meg az emberi életet és a társadalmi berendezkedést.
A hosszabb élet azonban nem pusztán orvosi kérdés, hanem mélyreható társadalmi következményekkel is jár. Pintér Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense „Hogyan készüljünk a halhatatlanságra?” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy évtizedekkel hosszabb élet esetén az egész életünket újra kellene terveznünk. A longevityt három szakaszra bontotta: az elsőben egészségesebben öregszünk és tíz évvel hosszabb életet nyerünk; a másodikban az öregedés betegséggé válik, melyre gyógyszeres kezelés alkalmazható; a harmadikban pedig az ember addig él, ameddig szeretne.
Már az első szakasz, azaz 10-30 plusz év is alapjaiban változtatná meg a társadalmat. Újra kellene gondolni a munkát, a családot, az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert is. Pintér szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy akarunk-e halhatatlanok lenni, hanem az, hogy milyen jövőt szeretnénk, és milyen elvek alapján engedjük be az életünkbe a hosszú élet technológiáit. Ezt a megközelítést nevezte a hosszú élet társadalmi optimalizációjának (Social Optimization of Longevity), hangsúlyozva, hogy a társadalomnak kell meghatároznia az értékeket, nem egy külső technológiának.
A „Jó lesz nekünk, ha örökké élünk?” című kerekasztal-beszélgetésen Pintér Róbert moderálásával Kömlődi Ferenc jövőkutató és Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa folytatta a téma boncolgatását. Horváth Dóra kiemelte az életmód jelenlegi jelentőségét a hosszabb és egészségesebb élet elérésében, és felvetette az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességét. Az öregedés betegségként való kezelése több forrást jelenthetne, de felveti az idősek kirekesztésének kockázatát is.
Kömlődi Ferenc a demográfiai kihívásokra hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a Föld véges erőforrásai és a növekvő élettartam újabb társadalmi és környezeti problémákat okozhat. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a longevity technológiái növelhetik a társadalmi egyenlőtlenségeket, ha csak egy szűk réteg számára lesznek hozzáférhetők. A beszélgetés egyik fő tanulsága az volt, hogy miközben a technológiai fejlődés rohamtempóban halad, a társadalmi és politikai rendszerek jóval lassabban alkalmazkodnak ehhez, ezért folyamatos adaptációra van szükség az egészségügy és a társadalmi intézmények részéről.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása