A június elején indult Túlbetonozva kampány fotópályázata az ország számos pontjáról gyűjtött össze képeket, amelyek a mesterséges felszínek terjeszkedésére és a zöldfelületek eltűnésére hívják fel a figyelmet. A kezdeményezés célja, hogy rávilágítson arra a téves elképzelésre, miszerint a rendet a burkolt felületek jelentik.
A kampány indulása óta nagyszámú fotó érkezett, amelyek a túlzott betonozás és beépítés legkirívóbb eseteit mutatják be. Az óbudai Waterfront City óriáslakótelep építkezéséről például olyan képek érkeztek, amelyek szerint „szinte minden négyzetmétert lebetonoznak, alig marad szabad terület”. Ez a Duna partjától ötven méterre épülő, 1400 lakásos komplexum jelentős ellenállást váltott ki a helyi vezetés és a civil szervezetek körében.
Nógrád megyéből, Szarvasgedéről egy gyógynövény-feldolgozó üzem beépített területe mutatja, hogyan rejti el a zöldet az épített környezet, miközben a környező részek még tanúskodnak a korábbi természeti állapotról. A Fertő-tó mellől, Fertőrákosról egy kacsacsalád vonulását örökítették meg egy többméteres betonfal előtt, ami a térség korábbi, felfüggesztett állami beruházásainak következményeit idézi.
A fővárosban, a XII. kerületi Normafa közelében egy luxus villapark építése során „millió fát kivágtak”, és az épületek rendkívül közel kerültek egymáshoz. Bicskén egy bevásárlóközpont épült kiterjedt zöldterületre, amely ma nagyrészt kihasználatlan. Aszódon egy dombtetőn lévő portán korábban sok növény és fa állt, ám ezeket kipusztították, és az esővizet az útra vezették, ami villámárvizeket és szárazságot okoz.
A VIII. kerületben, a Puskin utcában a Kommentár Alapítvány által megszerzett ingatlan udvarának átalakítása is a betonozás mértékét illusztrálja, ahol a Fejér B. Á. L. Zrt. is részt vesz a munkálatokban. Szolnokon egy társasház udvarát teljesen lebetonozták, ami a lakók számára jelentős kihívást jelent az élhető környezet kialakításában.
Miskolcon, a Bodótetőn egy új lakópark építése során a szomszédos Pece-patakot övező erdős részt irtották ki és betonozott parkolóvá alakították. Ez a beavatkozás rontotta a helyi mikroklímát, megfosztva a lakókat a patakvölgy hűsítő hatásától. Kispesten, a KÖKI közelében is sűrűn előfordulnak a túlbetonozások, ahol korábbi családi házas, fás telkek helyén ma 16-24 lakásos társasházak állnak, betonozott udvarokkal, tovább növelve a terület terheltségét.
A Túlbetonozva kampány a Klímatudomány 10 Üzenete oldallal és a mögötte álló tudósokkal együttműködve hívja fel a figyelmet arra a hibás beidegződésre, miszerint a burkolt felületek jelentik a rendet és a modernitást. Az emberiség rendkívüli sebességgel emészti fel a természeti területeket, beleértve az élelmiszer-termelésre szolgáló földeket is. Ez a folyamat saját magát teszi egyre sebezhetőbbé a környezeti változásokkal szemben. A kampány célja, hogy tudatosítsa ezt a problémát a társadalomban.
A túlzott betonozás és beépítés súlyos környezeti és társadalmi következményekkel jár. A zöldfelületek eltűnése hozzájárul a városi hősziget-hatáshoz, rontja a levegő minőségét és csökkenti a biológiai sokféleséget. Az esővíz elvezetése is problémássá válik, ami villámárvizekhez vezethet, miközben a talajvíz-utánpótlás csökken. A helyi lakosok gyakran úgy érzik, hogy véleményüket nem kérik ki a beruházásokról, és utólag szembesülnek a negatív hatásokkal, mint például a miskolci lakópark esetében. A kampány által bemutatott példák jól illusztrálják, hogy a rövid távú gazdasági érdekek vagy a kényelem oltárán feláldozott természeti értékek hosszú távon az életminőség romlásához vezetnek.
A Túlbetonozva kampány fényképpályázata június 30-ig várja azokat a képeket, amelyek bemutatják a túlzott beépítés, a lebetonozás és a zöldfelületek eltűnésének valóságát. A beküldött fotók segítenek rávilágítani a problémás helyzetekre, legyen szó parkolóvá alakított zöldterületről, kihasználatlan plázakörnyezetről vagy indokolatlanul kiépített útszakaszról. A Telex időről időre válogatást közöl majd a beérkezett képekből, és további cikkekben mutatja be a túlbetonozás káros hatásait. A kezdeményezés arra ösztönzi az embereket, hogy felismerjék, mi az, ami elveszik, és mi az, amit még megmenthetünk a természeti környezetünkből.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása