A közelmúlt politikai eseményei és a Tisza-kormány működése kapcsán felmerült kritikák szerint a kabinet a politikai leszámolásokra helyezi a hangsúlyt. Ez a megközelítés egyes vélemények szerint a kormányzati eredmények hiányosságait hivatott elfedni. A hőség okozta válsághelyzet kezelése során több észrevétel is született a kormány tevékenységével kapcsolatban.
A miniszterelnök, Magyar Péter, kezdetben az önkéntes fogyasztáscsökkentést szorgalmazta, majd a kommunikációs nehézségek hatására bejelentette az energiaválság legnehezebb szakaszának végét. Ezt követően kiemelt figyelmet kapott a paksi atomerőmű, ahol a miniszterelnök rendszeresen tartott tájékoztatókat a munkálatokról.
Az energiaválság idején felmerült a Duna vízszintjének ideiglenes emelésének lehetősége Paksnál, melyet Tóth Máté energiajogász javasolt. Magyar Péter kezdetben elutasította ezt az ötletet, arra hivatkozva, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség esetlegesen nem engedélyezné az atomerőmű újraindítását egy ilyen beavatkozás után.
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Magyar Péter továbbra is influenszerként viselkedik, nem pedig államférfiként, ami rányomja bélyegét a Tisza-kormányzásra. Az elemző véleménye szerint a kormányzati döntéshozatalban hiányoznak a vitatott, de szükséges lépések, és a korábban ígért átalakítások háttérbe szorultak.
A miniszterelnök hajlamos a megosztó döntések felelősségét beosztottjaira hárítani, ugyanakkor több esetben nyilvánosan felülbírálta saját embereit. Példaként említhető a köztévé műsorvezetőinek vagy a NAV elnökének kinevezése körüli helyzet, ahol a miniszterelnök beavatkozott.
Dornfeld László megállapítása szerint Magyar Péter nem hoz döntéseket, beosztottjai pedig nem mernek vagy nem tudnak, ami a kormányzati munka megrekedését eredményezi. A szakértő szerint a látványpolitizálás dominál, különösen a közösségi média felületein, ami a kormányzati eredmények hiányosságait próbálja ellensúlyozni.
A Tisza-párt összetartó erejét a Magyar Péter körüli kultusz mellett elsősorban a Fidesz-ellenes szavazói bázis adja. Ez a sokszínű tábor, amely a szélsőbaloldaltól a mérsékelt jobboldalig terjed, a Fidesz-ellenes retorikával tartható egyben.
A kormányzati eredmények elmaradását a forrás szerint további politikai hergeléssel és az „önkény felpörgetésével” próbálhatják kezelni. Ez a stratégia a politikai leszámolásokra és az ellenzékkel való konfrontációra fókuszál.
A kormányzati döntéshozatal lassúsága és a felelősség áthárítása komoly kérdéseket vet fel a Tisza-kormány hatékonyságával kapcsolatban. Az elemzők szerint a miniszterelnök influenszer-szerű kommunikációja háttérbe szorítja az államférfiúi magatartást.
A látványpolitizálás, mely a közösségi médiában jól kommunikálható, elvonhatja a figyelmet a valódi kormányzati teljesítmény hiányáról. Ez a jelenség befolyásolhatja a közvéleményt és a politikai diskurzust.
Az ellenzékkel való konfrontációra való fókusz, ahelyett, hogy a konkrét problémák megoldására koncentrálnának, hosszú távon alááshatja a kormány hitelességét és stabilitását. A Fidesz-ellenes retorika fenntartása kulcsfontosságú a párt szavazói bázisának egyben tartásához.
Kiemelt jelentőséggel bír majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőjének kinevezése. A három jelölt közül a befutó személye meghatározza, hogy a Tisza-párt milyen szerepet szán ennek a szervezetnek a jövőben.
Ez a kinevezés beárazhatja a Tisza-kormány irányát a „bosszúkormányzás” és a politikai leszámolások tekintetében. A hivatal vezetőjének személye jelzésértékű lesz a párt jövőbeli stratégiájára nézve.
A továbbiakban is kulcsfontosságú lesz, hogy a Tisza-párt képes lesz-e túllépni a Fidesz-ellenes retorikán, és konkrét, vitatott döntéseket hozni a kormányzati munka előmozdítása érdekében. A szakértők szerint a kormányzati eredmények hiánya hosszú távon fenntarthatatlan.