Egy magyar kutató, Spielmann Gábor, új elmélettel állt elő a Szent Korona egyik évszázados rejtélyével kapcsolatban. Felfedezése szerint a korona egyes elemeinek illeszkedési problémái nem véletlenek, hanem egy eredeti, bizánci készítés során elkövetett méretezési hibára vezethetők vissza. Ez a hiba később egy jelentős beavatkozást tett szükségessé, melynek során egy darabot ki kellett vágni a koronából.
Spielmann Gábor kutatásai szerint a korona hátsó részén, a Dukász Mihály zománclemez körüli illeszkedési anomália, valamint más furcsaságok is egyetlen okra vezethetők vissza. Az elemek már eredetileg, Bizáncban történő készítésükkor hibásan lettek méretezve. Amikor később, valószínűleg III. Béla király uralkodása idején (1172–1196), a görög abroncskoronát a latin keresztpánttal egy zárt koronává akarták összeállítani, a keresztpánt első és hátsó szárai nem estek pontosan szembe.
A probléma korrigálására a mesterek a lehető legkevésbé feltűnő megoldást választották: a Bizáncban elrontott pozíciójú oromzatból kivágtak annyit, hogy az a latin keresztpánthoz illeszkedjen. A korrekciót a kevésbé látható hátsó részen, a Dukász-lemez közelében végezték el. Az abroncsot a felezőpontjától kissé balra elvágták, és egy körülbelül öt milliméter széles csíkot távolítottak el a bal oldalából, majd az így keletkezett helyre behúzták az abroncs jobb oldalát és összeforrasztották.
Ez a művelet tehát nem a Dukász-lemez túlméretezéséről szólt, hanem a foglalat méretének csökkentéséről. A vágásnyomot az ötvös a korona külsején csiszolással tüntette el, a belső nyommal azonban már nem bajlódott. A korrekcióra utaló legfontosabb bizonyítékot a vágásra illesztett ovális drágakő által hagyott nyomok szolgáltatják, melyek csak úgy keletkezhettek, ha valóban kivágtak öt millimétert az abroncsból.
A Szent Koronát, bár gyakran Szent István királyhoz kötik, a történettudomány szerint jóval később keletkezett. Az alsó, görög feliratos, abroncsos részét I. Géza magyar király második felesége, a bizánci Szünadéné hozta magával 1074 körül Dukász Mihály bizánci császár ajándékaként, a békülés jeleként. Ezt az alsó részt ma már széles körben elfogadottan egy bizánci női koronának tartják.
A korona latin nyelvű felső keresztpántját csak később illesztették hozzá. Az eredeti bizánci részek és a később hozzáadott latin pántok közötti méretbeli eltérések okozták azokat az illeszkedési problémákat, amelyeket Spielmann Gábor kutatása magyaráz. A Dukász-lemez "kilógása" régóta ismert anomália volt, de eddig nem állt rendelkezésre bizonyítható magyarázat.
Spielmann Gábor elmélete nem csupán egyetlen anomáliára ad magyarázatot, hanem koherens keretet biztosít a korona több furcsaságának értelmezéséhez. A kutató szerint minden egyes vizsgált eltérés távolsága és iránya pontosan megegyezik azokkal az előre várható értékekkel, amelyek a kezdeti méretezési hibából és az azt követő korrekcióból adódnak. Ez az elmélet feleslegessé teszi azokat a felvetéseket, amelyek másféle korrekciós módszereket feltételeznek.
A drágakő története is alátámasztja a vágás tényét. Spielmann feltételezése szerint a követ először 1074 előtt, Bizáncban illesztették oda. A javítás miatt, valószínűleg az 1190-es években, Magyarországon leszedték, majd a vágás után visszaforrasztották. Végül II. Mátyás idején (1608–1619) cserélték le a mai drágakőre, bár ennek oka mindmáig ismeretlen. A látható nyomok pontosan visszaigazolják, hogy a lemez mérete megváltozott a javítás során, hiszen a drágakő foglalata által hagyott és a forrasztási nyomok eltérőek a két időszakban.
A Szent Korona története számos más kalandos eseményt is magában foglal. Szapolyai János özvegye, Izabella királynő például letörte a zafírkő csúcsdíszét, amelyet fiának ajándékozott. Ez az ékesség Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem közvetítésével jutott el II. Rudolf német-római császárhoz, aki saját koronájához használta fel. A ma ismert kereszt az 1500-as évek közepén került a koronára, és a legvalószínűbb elmélet szerint 1638. február 14-én ferdült el.
A kereszt elferdülése nem szakrális, hanem prózai okokból történt: III. Ferdinánd magyar király feleségének, Mária Anna királynénak pozsonyi koronázásakor Bécsben felejtették a koronaláda kulcsait. A ládát ezért feszegetni kezdték, aminek következtében a kereszt megsérült. Ennek ellenére egyes szakértők szerint a kereszt 13-14 fokos hajlásszöge nem lehet puszta véletlen, mivel pontosan megfelel a földtengely és az égi egyenlítő hajlásszögének, ami a korona körüli eseményeknek szakrális, földöntúli jelentőséget tulajdonít.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása