A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével kapcsolatos aggodalmak egyre szélesebb körben terjednek, és egy friss kutatás szerint a magyar lakosság is komolyan veszi a technológia lehetséges veszélyeit. A 21 Kutatóközpont által készített felmérés, amelyet Papp Gergő, az AI kockázataival foglalkozó Érdekes Dolgok című Substack szerzője rendelt meg, rávilágít arra, hogy a magyarok jelentős része valós fenyegetésnek tekinti az AI-t az emberiségre nézve.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka valószínűnek tartja, hogy a fejlett AI az emberiség kihalásához vagy más súlyos, tartós károkozáshoz vezethet. Ezen belül 23 százalék nagyon, 35 százalék inkább valószínűnek ítéli ezt a forgatókönyvet, míg mindössze 13 százalék zárja ki teljesen ezt a lehetőséget.
A felmérés kiemelten foglalkozott azzal a félelemmel is, hogy a mesterséges intelligencia rossz kezekbe kerülhet, ami katasztrófát okozhat. A magyarok 79 százaléka tart ettől a forgatókönyvtől, és csupán 4 százalékuk zárja ki az ebből eredő súlyos következményeket. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a technológia etikus és biztonságos felhasználásával kapcsolatos aggodalmak mélyen gyökereznek a társadalomban.
Az aggodalmakat alátámasztják a technológiai szektoron belüli figyelmeztetések is. A válaszadók 86 százaléka hallott Jacob Coxon, a Claude chatbotot fejlesztő Anthropic kutatójának nyilatkozatáról, aki azért távozott cégétől, mert úgy vélte, az AI-fejlesztők nem képesek megfelelően ellenőrizni az egyre fejlettebb modelleket. Evan Hubinger, az Anthropic egyik vezető AI-biztonsági szakértője is hasonlóan vélekedett, személyesen több mint 10 százalékos esélyt adva annak, hogy az AI a következő tíz évben minden embert elpusztíthat.
Hasonló aggodalmakat mértek az Egyesült Államokban is, ahol egy POLITICO–PF Global-felmérés szerint az amerikaiak 63 százaléka legalább közepes kockázatot látott abban, hogy a fejlett AI elpusztíthatja az emberiséget. Ezen belül 37 százalék jelentősnek vagy szinte biztosnak tartotta ezt a veszélyt. Az Anthropic maga is beszámolt arról, hogy legfejlettebb modelljei, mint a Fable, érdemi segítséget nyújthatnak biológiai fegyverek előállításához, ezért külön korlátozásokat vezettek be. Szeptemberben a vállalat több esetről is beszámolt, amelyekben a Claude segítségével vírusok fertőzőképességét és az immunrendszer kijátszására való képességét próbálták növelni.
A mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik lehetséges fordulópontja a rekurzív önfejlesztés, amikor az AI már a teljes kutatási folyamatot irányítja. Egyes szakértők szerint az AI 2027–2028-ra felülmúlhatja az emberi képességeket, ekkorra nagyrészt automatizálhatóvá válhat az AI-kutatás is, megnyitva az utat az önfejlesztés előtt. Ez a forgatókönyv tovább erősítheti a technológia ellenőrizhetetlenségével kapcsolatos aggodalmakat.
A figyelmeztetéseket egyesek marketingfogásnak tartják, arra hivatkozva, hogy az AI-cégek a részvényárfolyamok növelésére vagy a fejlesztések megtorpanásának állami szabályozással való magyarázatára használhatják a fenyegetés hangsúlyozását. A magyaroknak azonban csak 36 százaléka gondolja, hogy az emberiség kihalására vonatkozó figyelmeztetések marketingcélúak. A válaszadók 54 százaléka szerint a kutatók és cégvezetők a tapasztalataik alapján valóban tartanak ettől, ami a közvélemény komolyságát mutatja a témával kapcsolatban.
A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy a magyar társadalom jelentős része nem csupán elméleti problémaként tekint az AI kockázataira, hanem valós és sürgető fenyegetésként éli meg azokat. Ez a széles körű aggodalom komoly hatással lehet a jövőbeni technológiai szabályozásra és a fejlesztések irányára.
A kockázatok miatt a magyarok 51 százaléka leállítaná az AI továbbfejlesztését, mert veszélyeit nagyobbnak tartja az előnyeinél, míg 40 százalék folytatná a munkát. Ez a megosztottság a társadalmon belül is megfigyelhető demográfiai különbségekkel. A nők 57 százaléka támogatná a leállítást, míg a férfiaknál ez az arány 45 százalék. Az életkori csoportok között is jelentős eltérések mutatkoznak: a 18–39 évesek 55 százaléka folytatná a fejlesztést, míg a 65 év felettieknek csak 30 százaléka.
A felmérés eredményei azt sugallják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztőinek és a döntéshozóknak komolyan kell venniük a lakosság aggodalmait. A technológia gyors fejlődése és az önfejlesztő AI rendszerek potenciális megjelenése sürgetővé teszi a biztonsági protokollok és az etikai irányelvek kidolgozását.
Amennyiben az AI valóban képes lesz az emberi képességek felülmúlására és az önálló kutatásra, az új kihívások elé állítja az emberiséget. A közvélemény megosztottsága a fejlesztések folytatásáról vagy leállításáról pedig azt mutatja, hogy a társadalmi párbeszéd elengedhetetlen a jövőbeni irányok meghatározásához és a potenciális katasztrófák elkerüléséhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása