A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szakmai színvonalának romlása, különösen 2018 és 2026 között, jelentős aggodalmakat vet fel a piaci verseny alakulásával kapcsolatban. Egy friss elemzés szerint a verseny őrzésére hivatott intézményi pozíciókat betöltő szakemberek, a Versenytanács tagjai és a GVH vezető közgazdásza, csendestársi szerepet játszottak ebben a folyamatban. Az írás rávilágít arra, hogy a versenyőrzőknek nevezett személyek felelőssége is megkerülhetetlen a verseny jelentős csökkenésében.
Az elmúlt nyolc évben számos iparágban történtek olyan esetek, ahol a GVH részéről jelentős félrenézések voltak tapasztalhatók, melyekhez a versenyőrzők passzívan asszisztáltak. A telekommunikációs szektor átalakulása kiválóan illusztrálja ezt a jelenséget, amely 2026-ra egy erősen koncentrált iparággá vált. A Digi 2017-es Invitel felvásárlását a GVH 2018 májusában nyolc hónapos vizsgálat után szigorú kötelezettségekkel, 16 településen hálózatértékesítéssel engedélyezte.
A Versenytanács döntése egyszerű elemzési eszközöket alkalmazott, és nem tartalmazott haladó közgazdasági elemzéseket, csupán régi piacfelmérésekre hivatkozott. A Digi hivatkozott országos árazására, de a GVH szerint ez nem akadályozta volna meg az áremelést az átfedő településeken, amit csak a strukturális leválasztás akadályozhat meg.
A GVH 2018 novemberében visszavonta az engedélyt, félrevezető tényekre hivatkozva, megbírságolta a Digit, és újranyitotta a vizsgálatot, amely további 18 hónapig tartott. A 2020 márciusában zárult új döntés már 82 településre írt elő kötelezettséget, ami több mint két és fél évig tartotta bizonytalanságban a fúzió lezárhatóságát. Ezt követően a Digi a kivonulás mellett döntött a magyar piacról.
A 4iG-csoport 2021 végén felvásárolta a magyarországi Digit, amit a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított, így a GVH nem vizsgálhatta az ügyet. Hasonlóképpen, a 4iG 2022 elején felvásárolta az Antenna Hungáriát, majd 2022 végén a Vodafone Magyarországot, melyeket szintén nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítettek, kizárva ezzel a versenyhivatal beavatkozását. A GVH elnöke 2023 januárjában nyilatkozatában azt állította, hogy egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése erősítheti a versenyt, mindössze néhány nappal a Vodafone fúzió nemzetstratégiai minősítése után, amikor érdemi vizsgálat még nem történhetett.
A GVH versenyfelügyeleti munkája két fő szervezeti pilléren nyugszik: a vizsgálói oldalon és a Versenytanácson (VT). A vizsgálói oldal köztisztviselőkből áll, akik utasíthatóak a feladatok végrehajtására, ők folytatják le az eljárásokat és készítenek vizsgálati jelentéseket. A Versenytanács a GVH döntéshozó szerve, melynek tagjait a köztársasági elnök nevezi ki hat évre a GVH elnökének javaslatára, és döntéseik során csak a Versenytörvénynek vannak alárendelve, azaz nem utasíthatóak.
Minden ügyben a VT elnöke jelöl ki egy három vagy ötfős tanácsot, amely meghozza a GVH érdemi határozatait. A vezető közgazdász szerepe, aki jellemzően akadémiai háttérrel rendelkezik, kettős: egyrészt támogatja a mélyebb közgazdasági elemzéseket igénylő vizsgálatokat, másrészt független minőségbiztosítási másodvéleményt ad a vizsgálók és a VT számára.
A 2000-es évek elejétől általános nemzetközi trend, hogy a versenyjogi munkát konzisztens közgazdasági érvekkel és adatokkal alapozzák meg, amit a vezető közgazdász intézménye hivatott szavatolni. Egy jól működő GVH-ban a versenyőrzők kiemelt tapasztalattal rendelkező elismert szakemberek.
Feladatuk a szakmai ellenőrzés és a kiegyensúlyozottság biztosítása a vizsgálati oldal mellett, valamint a GVH döntéseinek és elemzéseinek megalapozottsága és konzisztenciája feletti őrködés. Személyes hitelességükkel és súlyukkal hosszú távon fenntartják a hatóság reputációját, túlmutatva az egyes ügyeken.
A GVH befolyásolhatja a versenyfolyamatokat számos, kevésbé látható módon is, nem csupán a sajtóban megjelenő bírságokkal. Ezek az eszközök észrevétlenebbül fejthetik ki erodáló hatásukat a piaci versenyre. Az elemzés szerint a versenyőrzőknek éppen az ilyen események megelőzésére kellene kiemelten figyelniük, ám az elmúlt nyolc évben számos esetben asszisztáltak a félrenézésekhez.
A GVH és a versenyőrzők szakmailag inkonzisztens és sokszor passzivitásba menekülő magatartása hozzájárult a piaci verseny jelentős csökkenéséhez. A telekommunikációs szektorban kialakult erősen koncentrált piaci struktúra 2026-ra jól példázza ennek következményeit.
Bár felmerülhetnek védekezések, miszerint a GVH-nak nem volt hatásköre bizonyos cselekvésre, vagy egy adott ügyben egy versenyőrző nem vett részt, hosszú éveken keresztül nehéz tagadni a kollektív felelősséget. A verseny őrzésére hivatott szakemberek hallgatása és passzivitása súlyos következményekkel járt a magyar gazdaság versenyképességére nézve.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása