A fejlett gazdaságok jelenleg egy olyan időszakot élnek, amikor a befektetők egyre magasabb hozamot várnak el a kormányoktól a kölcsönadott pénzükért cserébe. Ez a jelenség az állampapírhozamok jelentős emelkedésében nyilvánul meg, amely globálisan megfigyelhető. Konkrétan, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Japánban egyaránt tapasztalható volt az állampapírok hozamainak növekedése. Különösen kiemelkedő az Egyesült Államok esete, ahol szeptember 14-én a tízéves amerikai államkötvények hozama átlépte az 5%-os határt. Ez a szint két évtizede nem fordult elő, ami rávilágít a jelenlegi piaci változások súlyosságára. A gazdag országok tízéves állampapírjainak medián hozama is meghaladja a 4%-ot, ami több mint 15 éves csúcsot jelent. Érdemes megjegyezni, hogy ez a jelenlegi hozamszint mintegy ötszöröse a 2015 és 2021 közötti időszak átlagának, ami a finanszírozási környezet drámai átalakulására utal.
A hozamok ilyen mértékű emelkedése különösen aggasztó, mivel egybeesik az államadósságok történelmi csúcsokat döntő szintjével. A fejlett gazdaságok bruttó államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) arányában jelenleg körülbelül 110%-on áll. Ez jelentős növekedést mutat a 2000-es évek elején mért nagyjából 70%-os arányhoz képest. Az egyes országokat tekintve az Egyesült Államokban az államadósság GDP-hez viszonyított aránya több mint megduplázódott ebben az időszakban, míg Nagy-Britanniában csaknem megháromszorozódott. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a kormányok egyre nagyobb adósságállományt halmoztak fel az elmúlt évtizedekben.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormányok részéről csekély hajlandóság mutatkozik a kiadások visszafogására, vagyis a "nadrágszíj meghúzására". Az Egyesült Államok például az idei évre a GDP mintegy 6%-ára rúgó költségvetési hiánnyal számol. Franciaország esetében is hasonló a helyzet, ahol a hiány várhatóan meghaladja a GDP 5%-át. A 2010-es évek túlnyomó részében a politikusok viszonylag könnyedén figyelmen kívül hagyhatták az államadósság fékezésére vonatkozó figyelmeztetéseket. Ennek oka a történelmi mélyponton lévő kamatlábak voltak, amelyek rendkívül olcsóvá tették az állami finanszírozást, így az adósságfelhalmozás kevésbé tűnt sürgető problémának.
Ez a korszak azonban véget ért, és a kockák elfordultak. A központi bankok is reagálnak a megváltozott gazdasági környezetre. Szeptember 16-án a Federal Reserve negyed százalékponttal emelte az irányadó kamatlábat, egy héttel az Európai Központi Bank (EKB) hasonló lépését követően. A kötvénypiac egyértelmű üzenetet küldött a kormányok felé: az olcsó állami finanszírozás korszaka lezárult. Ennek következtében a jelentős adóssággal rendelkező országok most szembesülnek azzal a fájdalmas valósággal, hogy egy gigantikus adósságállomány fenntartása komoly terhet jelenthet, különösen akkor, ha a kamatokat már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a fejlett gazdaságokat a költségvetési stabilitás fenntartásában és az adósságkezelésben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása