A német BioNTech, amely a koronavírus-járvány idején a Pfizerrel közösen fejlesztett vakcinájával vált világhírűvé, jelentős átalakulási időszakot él meg. A vállalat pénzügyi kihívásokkal küzd, több telephelyét bezárja, és a Nobel-díjas Karikó Katalin korábbi távozása után most az alapítók, Uğur Şahin és Özlem Türeci is új útra lépnek. Ez a változás a koronavírus elleni oltóanyag iránti kereslet drasztikus csökkenésének következménye.
A BioNTech bevételei drámaian visszaestek: a 2021-es mintegy 19 milliárd eurós forgalom tavaly már alig érte el a 3 milliárd eurót. Bár csőd nem fenyeget a korábbi évek tartalékai miatt, a cégcsoport konszolidációt hirdetett, ami több telephely bezárásával jár. A tübingeni üzem 2027 végén, a marburgi 2028 elején, az idar-obersteini pedig 2028 végén zárja be kapuit, ami körülbelül 1800 alkalmazottat érint. A munkavállalói tanáccsal már megállapodtak a szociálisan elfogadható végkielégítési feltételekről.
A bezárásokat a túl alacsony kihasználtság, a kapacitásfelesleg, a költségmegtakarítási igény, valamint az onkológiai kutatásokra való fókuszálás indokolja. A vállalatnak sikerült értékesítenie a berlini JPT Peptide Technologies GmbH leányvállalatát, amely szintetikus peptidek kutatásával foglalkozik, egy müncheni befektetői csoportnak. Azonban a három bezárásra ítélt telephelyre hónapokig tartó próbálkozás ellenére sem találtak vevőt, amit a nehéz piaci és befektetési környezettel magyaráztak.
Eközben a BioNTech alapítói, Uğur Şahin és Özlem Türeci is távoznak a cég éléről legkésőbb az év végén, bár 15 százalékos részesedésüket megtartják. Új, Arife nevű vállalatukban a következő generációs, mRNS-alapú gyógyszerek fejlesztésére összpontosítanak majd. A hírek szerint a kiválás nem zökkenőmentes, tárgyalások folynak a hatóanyagprojektek jövőjéről, ami jelentős tudásveszteséget jelenthet a BioNTech számára.
A BioNTech 2013-ban csatlakozott Karikó Katalinnal, aki az mRNS-alapú oltóanyag-fejlesztéseket vezette, miután kutatásai nem kaptak támogatást a Pennsylvaniai Egyetemen. Karikó 2022 szeptemberében távozott a cégtől, hogy a tudományos alapkutatásokra koncentráljon, de tanácsadóként továbbra is kapcsolatban áll a vállalattal. A cég és a Pfizer által közösen kifejlesztett Comirnaty vakcina hozta meg a BioNTech számára a globális ismertséget és a jelentős bevételeket a járvány idején.
A mainzi székhelyű vállalatnak jelenleg nincs más engedélyezett terméke a piacon, ami sebezhetővé teszi a koronavírus-vakcina iránti kereslet csökkenésével szemben. A bezárásra ítélt marburgi gyárat korábban a svájci Novartis gyógyszeripari konszerntől vették át, és jelentős összegeket fektettek be az mRNS-alapú Covid-19 oltóanyagok és plazmid-DNS gyártásába. A tübingeni telephely pedig a Curevac egykori székhelye volt, amelyet 2025 nyarán vásároltak fel.
A BioNTech évek óta tartó átalakulási folyamaton megy keresztül, amelynek célja a termékpaletta bővítése. Főként a rák kezelésére fókuszálnak, mRNS-alapú immunterápiákat és antitest-hatóanyag-konjugátumokat fejlesztenek. Ez utóbbi technológia lehetővé tenné a kemoterápiás hatóanyagok célzott, közvetlenül a ráksejtekbe juttatását.
A BioNTech esete rávilágít a gyógyszeripar gyorsan változó dinamikájára és a pandémia utáni piac kihívásaira. A vállalat gyors felemelkedése a koronavírus-vakcinával példátlan volt, de a hirtelen bevételcsökkenés megmutatja, mennyire függhet egy cég egyetlen terméktől. Az üzembezárások és a létszámleépítések jelentős gazdasági és szociális hatással járnak az érintett régiókban és a munkavállalók számára.
Az alapítók távozása és egy új cég létrehozása, különösen a hatóanyagprojektek körüli tárgyalásokkal, komoly tudásveszteséget jelenthet a BioNTech számára. Ez a helyzet megkérdőjelezheti a vállalat jövőbeli innovációs képességét, annak ellenére, hogy jelentős összegeket fektetnek be a kutatás-fejlesztésbe. A nehéz piaci környezetben a speciális gyógyszergyártó telephelyek értékesítésének kudarca is jelzi a szektorban tapasztalható bizonytalanságot.
A BioNTech stratégiája, miszerint az onkológiára és az mRNS-alapú terápiákra fókuszál, egy szélesebb iparági trendet tükröz. Azonban a fejlesztések rendkívül költségesek, és a korai klinikai tesztek során felmerülő kudarcok – mint például egy terápia leállítása a túlélési esélyek javulásának hiánya miatt – rávilágítanak a gyógyszerfejlesztés inherent kockázataira.
A BioNTech a jelentős veszteségek ellenére – az idei első félévben 1,35 milliárd eurós operatív mínuszt könyveltek el – továbbra is elkötelezett az új termékek fejlesztése iránt, különösen a rákgyógyászatban. A vállalat a korábbi években felhalmozott tartalékaira támaszkodva próbálja átvészelni ezt az átmeneti időszakot és finanszírozni a költséges kutatásokat. A stratégiai váltás hosszú távú célja, hogy a BioNTech egy sokoldalúbb biotechnológiai céggé váljon, amely nem függ egyetlen terméktől.
Az alapítók új vállalkozása, az Arife, potenciálisan versenytársa lehet a BioNTech-nek a jövőbeni mRNS-alapú gyógyszerek piacán, vagy legalábbis elvonhatja a kulcsfontosságú szellemi tőkét és szakértelmet. A tárgyalások kimenetele a hatóanyagprojektekről meghatározó lesz a BioNTech jövőbeli kutatási portfóliója szempontjából. A telephelybezárások és a konszolidáció ellenére a BioNTech továbbra is globálisan mintegy 7200 alkalmazottat foglalkoztat, ami jelzi a vállalat méretét és a benne rejlő potenciált, amennyiben sikerül sikeresen diverzifikálnia tevékenységét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása