Az előző Orbán-kormány idején jelentős belső feszültségek és viták övezték a magyar műholdprogram megvalósítását, különösen azután, hogy a stratégiai fontosságú projektet végül a 4iG vállalat kapta meg. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium szakemberei által kidolgozott állami koncepciótól eltérően, a miniszterelnök döntése egy magántulajdonú, de kormányközeli cég bevonásáról szólt. Ez a lépés komoly aggályokat váltott ki a nemzetbiztonsági minősítés és az átláthatatlan tulajdonosi háttér miatt.
2023 kora őszén a Karmelita kolostorban tartottak magas szintű megbeszélést a védelmi képességekről, ahol Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos mutatta be a magyar műholdépítési projektet. Előadásában hangsúlyozta a saját űrkapacitás stratégiai jelentőségét a távközlés és a katonai feladatok ellátásában. Javaslata szerint a nemzetbiztonsági okokból az államnak kellene lebonyolítania a mintegy 250 milliárd forintos programot, külföldi gyártók bevonásával, de magyar cégek és tudósok részvételével.
Orbán Viktor miniszterelnök elismerését fejezte ki az előadás iránt, felismerve a műholdrendszer fontosságát a migrációs válság vagy háborús események nyomon követésében. Rogán Antal a költségcsökkentési lehetőségeket taglalta. Azonban a kezdeti pozitív fogadtatás ellenére, a miniszterelnök heteken belül úgy döntött, hogy az állam helyett a 4iG-re bízza a kiemelt fontosságú műholdrendszer kiépítését.
Ez a döntés azt jelentette, hogy bár a fejlesztési költségek egy része a 4iG-t terhelte volna, a kormány előre elkötelezte magát a későbbi, drága műholdszolgáltatások megvásárlása mellett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői nehezményezték, hogy egy nemzetbiztonsági minősítéssel nem rendelkező, átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégre bízzák a kulcsfontosságú infrastruktúrát. Aggodalmuk szerint ez akadályozhatja a magyar műhold NATO védelmi rendszerbe való integrálódását, ám a miniszterelnök elvetette ezeket a kritikákat.
2024 januárjától az űripari fejlesztések felügyelete a KKM-től átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), amelyet Nagy Márton vezet. Ezt követően a 4iG az NGM-mel kezdte meg a tárgyalásokat az állam által fizetendő műholdas szolgáltatásokról. Ez a lépés is hozzájárult a 4iG űr- és védelmi szektorban való megerősödéséhez.
A magyar űrstratégia és az önálló műholdprogram gondolata már 2018-ban, Szijjártó Péter külügyminiszter által kinevezett Ferencz Orsolya miniszteri biztos vezetésével kezdett formát ölteni. Ferencz és stábja a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozta ki a hazai űrstratégiát, amelynek része volt egy újabb magyar űrhajós felküldése és a saját műholdprogram elindítása.
A milliárdos költségvetésű állami műholdfejlesztésről szóló elképzelésekkel párhuzamosan több kormányközeli üzleti kör is megjelent a projekt körül. Közéjük tartozott Sárhegyi István, akinek családja kiterjedt Fidesz-kapcsolatokkal rendelkezett. Apja a Nemzeti Választó Bizottságban képviselte a pártot, anyja pedig Habony Árpád médiacégeinek alapításában vett részt. Családi ügyvédi irodájuk százmilliós megbízásokat kapott az Orbán-kormánytól.
Sárhegyi István maga is kapcsolatokat épített ki, például Orbán Gáspárral, a korábbi miniszterelnök fiával, a Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSZ) nevű diákszervezetben. Sárhegyi figyelme 2017 után fordult az űripar és az űrjog felé, jelezve az üzleti érdeklődés korai megjelenését a szektorban.
Egy saját műholdrendszer stratégiai jelentősége vitathatatlan, hiszen kommunikációs és katonai feladatokat egyaránt elláthat. Lehetővé tenné a migrációs válságok vagy háborús konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború, eseményeinek független nyomon követését, növelve az ország szuverenitását és védelmi képességeit. Ferencz Orsolya is hangsúlyozta a szigorú állami kontroll alatt tartott műholdas képességek szükségességét, figyelembe véve a szövetségi rendszereket.
A projekt 4iG-re való átruházása azonban több kritikát is kiváltott. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium aggódott amiatt, hogy a cég nem rendelkezik a szükséges nemzetbiztonsági minősítéssel, és tulajdonosi háttere a magántőkealapok hálózata miatt átláthatatlan. Ezek a problémák felvetették a kérdést, hogy a magyar műholdrendszer milyen mértékben tudna integrálódni a NATO védelmi rendszereibe.
Pénzügyi szempontból a 4iG számára az üzlet kedvezőnek tűnt, mivel a kormány előre elkötelezte magát a későbbi, drága műholdszolgáltatások megvásárlása mellett. A 4iG álláspontja szerint az államnak nincs beruházási költsége, csak a szolgáltatásokért fizet, és bankgarancia biztosítja a visszafizetést nemteljesítés esetén. Azonban kormányzati források szerint az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy az előző kormány a magyar állam számára kedvezőtlen üzletet kötött a 4iG-vel.
A Fidesz áprilisi választási veresége és az új Tisza-kormány hatalomra kerülése új helyzetet teremtett a műholdprogram és a 4iG kapcsán. Az új politikai vezetés megkezdte az előző kormányzati megállapodások, köztük a 4iG-vel kötött szerződések átvilágítását. Ennek eredményei határozzák meg a projekt jövőjét és a 4iG, valamint az új kormány közötti viszonyt.
Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke szerint az Orbán-kormány döntései dokumentáltak és visszakereshetők, javasolva a jelenlegi kormányhoz fordulást. A Tisza-kormány által vizsgált dokumentumok elemzése hetekig eltarthat. Ferencz Orsolya továbbra is kiemeli a szuverén műholdas képességek fontosságát, figyelembe véve a szövetségi rendszereket és a magyar űrszektor bevonását az ipari és üzemeltetési feladatokba.
A műholdprogram sorsa tehát jelenleg bizonytalan, függ az átvilágítás eredményeitől és az új kormány döntéseitől. Az ügy rávilágít a stratégiai jelentőségű állami projektek, a magánvállalati érdekek és a nemzetbiztonsági szempontok közötti összetett kapcsolatra Magyarországon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása