Jelentős régészeti felfedezés történt Kelet-Szerbiában, ahol a kutatók egy 1700 éves, római korból származó magán császári fürdőt tártak fel. A lelet Vrelo-Šarkamen szerb régészeti területén, Negotine város közelében került elő, egy ősi rezidencia részeként. Ez a komplexum Maximinus Daza római császár egykori lakóhelyének délnyugati részén, egy monumentális védelmi torony legalsó szintjén található.
A Szerb Régészeti Intézet által végzett ásatások során egy rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező fürdőrendszerre bukkantak. A felfedezés különlegességei közé tartozik a padló- és falfűtés, három fürdőmedence, valamint egy gőzfürdő. Ezek a technikai megoldások a római mérnöki tudás magas szintjét bizonyítják, és betekintést engednek a császári udvar korabeli luxusába és kényelmébe.
A fürdőkomplexum egyik legszokatlanabb eleme egy kupolával ellátott, kör alakú konstrukció. A római fürdőket jellemzően különböző hőmérsékletű helyiségek sorozataként építették fel, azonban egy ilyen kör alakú fürdőlétesítmény, amely egy monumentális palotatoronyban kapott helyet, közvetlen összehasonlító példa nélkül áll. Dr.
Igor Bjelić, a belgrádi Régészeti Intézet építésze szerint ez a jellegzetesség arra utal, hogy ezek a kis termálfürdők kifejezetten ezen a helyen épültek ki.
A felfedezett római gőzfürdő, más néven szudatórium, fűtését egy hipokausztum rendszer biztosította. A „Görög és római régiségek szótára” című történelmi referenciakönyv szerint a hipokausztum egy padlófűtési rendszer volt, amely a tűzhelyből származó forró levegőt a megemelt padló alatt vezette el. A Metropolitan Museum of Art magyarázata szerint ez a forró levegő a padló alatt keringve melegítette fel a helyiséget, ami hatékony és egyenletes fűtést biztosított.
Ez a fejlett technológia a rómaiak innovatív megközelítését mutatja a komfort és a higiénia terén.
A Belgrádi Régészeti Intézet adatai szerint a mai Szerbia területén elhelyezkedő Vrelo-Šarkamen császári rezidenciát Maximinus Daza római uralkodónak tulajdonítják. A komplexum építése valószínűleg 309/310 körül kezdődött, és feltehetően 313-ig tartott. Maximinus Daza a római császári uralom azon időszakában, az úgynevezett tetrarchia idején volt hatalmon, amely 305 és 313 között zajlott.
Uralkodása idején a Római Birodalom keleti részét irányította.
Ez a régészeti lelet nem csupán egy építészeti különlegesség, hanem fontos információkkal szolgál a római kori építkezési technikákról, a császári életmódról és a luxus fogalmáról a negyedik század elején. A padló- és falfűtés, a több medence és a gőzfürdő mind azt mutatják, hogy a kényelem és a fejlett infrastruktúra már abban az időben is kiemelt szerepet kapott a magas rangú személyek rezidenciáin. A felfedezés hozzájárul a római kori építészet és a mindennapi élet jobb megértéséhez a Balkán térségében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása