A Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) jelentős, mintegy 110 milliárd forint értékű állami vagyonnal gazdálkodhat a jövőben, miután a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, röviden kekvák rendszerét megszüntetik. Ezt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter jelentette be Facebook-oldalán hétfőn. A döntés értelmében két kiemelt jelentőségű program, az Élvonal és a ZalaZONE tevékenységei is a minisztérium felügyelete alá kerülnek, állami keretek között folytatva munkájukat.
A miniszter közlése szerint a hétfői vezetői megbeszéléseken áttekintették a megszűnő alapítványok feladatainak sorsát. Ennek eredményeként a felesleges alapítványi struktúrák megszűnnek, és a korábban általuk ellátott feladatok állami keretek között, hatékonyabban működnek tovább. Tanács Zoltán kiemelte, hogy már önmagában a felesleges alapítványi struktúra megszüntetése évi 800 millió forintos megtakarítást eredményez az államháztartás számára.
A visszakerülő vagyon jelentős részét készpénz teszi ki: az érintett szervezetek bankszámláin az átvételkor együttesen közel 62,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen felül további mintegy 50 milliárd forint értékű eszközállománnyal is rendelkeznek, így a teljes visszaszerzett állami vagyon meghaladja a 110 milliárd forintot.
A miniszter hangsúlyozta, hogy mind az Élvonal, mind a ZalaZONE olyan tevékenységeket folytat, amelyekre az országnak szüksége van, ezért ezek működése biztosított. A ZalaZONE például egy Európában is egyedülálló járműipari kutatási és fejlesztési infrastruktúra. Ez a tesztkörnyezet a jövőben nem csupán az autók és önvezető járművek fejlesztését szolgálja, hanem kiváló lehetőséget biztosít drónok és robotok tesztelésére is, ezzel hozzájárulva a modern technológiai innovációkhoz.
Az Élvonal program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) égisze alatt folytatja működését. Fő célja a tehetséggondozás és világszínvonalú tudós csapatok építése, amelyek hozzájárulnak a magyar tudomány nemzetközi elismertségéhez és versenyképességéhez.
Tanács Zoltán indoklása szerint a korábbi alapítványi modellre azért nincs szükség, mert az feleslegesen drága volt, és nem biztosított kellő átláthatóságot, valamint kontrollt az állam számára. A kormány alapelve, hogy a jövőben a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítás ne csökkenjen, hanem növekedjen. Ennek érdekében az a cél, hogy ugyanabból a közpénzből több jusson valódi kutatásra, innovációra és tehetséggondozásra, és kevesebb forrás vesszen el indokolatlan szervezeti működésre, párhuzamosságokra vagy rosszul előkészített beruházásokra.
Az átalakítás célja tehát a hatékonyság növelése és a források célzottabb felhasználása a tudományos és technológiai szektorban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása