A Velencei-tó adott otthont az U18-as nyílt vízi úszó Európa-bajnokságnak, amely a tó kritikus vízállása ellenére valósult meg. A versenyek a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia (KKNKA) előtt mesterségesen kikotort pályán zajlottak, ahol a magyar sportolók kiemelkedő eredményeket értek el. Az esemény rávilágított a tó környezeti problémáira és a sportinfrastruktúra kettős szerepére is.
Az U18-as nyílt vízi úszó Európa-bajnokságot Sukorón, a KKNKA előtt rendezték meg egy 1600 méter hosszú pályán. Ezen a szakaszon a vízmélység 2,5 méter, amelyet még az akadémia építésekor kotortak ki. A tó többi részén, például Agárdon, csupán 41 centiméteres vízmélységet mértek a verseny idején.
A sekély vízállás miatt az augusztusra tervezett egyetemi kajak-kenu világbajnokságot át kellett helyezni a Maty-éri pályára. Az úszóversenyek megrendezhetőségét az magyarázza, hogy a kísérőhajók a mélyebb, 2,5 méteres pályán belül haladhatnak, míg a kajak-kenu versenyek zsűrihajóinak a pálya melletti sekélyebb, 60 centiméteres vízben kellene közlekedniük, ahol megfeneklenének.
A versenyek során több magyar siker is született. A csütörtöki nyitónapon Grandpierre Krisztián 10 kilométeren, Kreisz Bálint pedig 7,5 kilométeren szerzett aranyérmet, Marosszéki Armand ezüstérmes lett. A hölgyeknél Bartalos Anna bronzérmet vehetett át, míg Kárpáti Máté negyedik helyen végzett a 10 kilométeres távon.
Pénteken a 14-15 évesek 5 kilométeres versenyén Sárkány Zétény, a korábbi Eb-n kizárt tehetség, magabiztosan győzött. Edzője, Magyarovits Zoltán szerint Zétény tudatosan választott gyors tempót a rajtnál, hogy elkerülje a tavalyihoz hasonló összetűzéseket. A második helyet sokáig őrző Pannonhalmi Lázárt a hajrában előzte meg az orosz Alan Noszov.
A magyar csapat az akadémián szállt meg, míg a több mint húsz országból érkező versenyzők Székesfehérváron kaptak elhelyezést. Az akadémia épületében egy 50 méteres fedett uszoda is található, ami feltétele egy nyílt vízi Európa-bajnokság megrendezésének. A szövetség a Kopaszi-gátnál való rendezés helyett a sukorói helyszínt választotta a jelentősen magasabb költségek miatt.
A Velencei-tó vízszintje már hosszabb ideje aggodalomra ad okot, a nyár közepén mért 41 centiméteres agárdi érték is ezt támasztja alá. Ezzel párhuzamosan a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia megépítése jelentős, 51 milliárd forintos költséggel járt, ami meghaladta az eredeti tervezeteket.
Az akadémia előtt kialakított mélyebb szakasz, amely a mostani úszó Eb helyszínéül szolgált, már az építkezés idején elkészült. Ez a mesterségesen mélyített terület biztosítja a megfelelő feltételeket a vízi sportokhoz, azonban a tó egészére nézve nem oldja meg a sekély víz problémáját.
A tó alacsony vízállása már korábban is befolyásolta a sporteseményeket, hiszen az egyetemi kajak-kenu világbajnokságot is emiatt kellett áthelyezni a szegedi Maty-éri pályára. Ez a döntés felvetette a kérdést, hogy miért lehetséges úszóversenyt rendezni, ha más vízi sportok számára már nem megfelelő a tó.
Az Európa-bajnokság megrendezése a Velencei-tó kritikus állapotában ráirányította a figyelmet a környezeti kihívásokra. Rasovszky Kristóf, olimpiai ezüstérmes úszó és Kárpáti Máté, a verseny negyedik helyezettje is fellépett a tó megmentéséért, felajánlva a versenyen keletkező göngyölegek visszaváltásából származó bevételt egy környezetvédelmi egyesületnek.
Az esemény egyúttal rávilágított a magyar úszósport erejére és a fiatal tehetségek, mint Sárkány Zétény, kiemelkedő teljesítményére. Zétény, aki bátyját, Sárkány Zalánt tekinti példaképének, tudatos versenyzéssel és taktikus úszással bizonyította rátermettségét a nemzetközi mezőnyben.
A KKNKA infrastruktúrája lehetővé tette a verseny megrendezését, de a tó egészének állapota továbbra is sürgős megoldásokat igényel. A helyszínválasztás és a költségek közötti összefüggések is hangsúlyozzák a gazdasági és környezeti szempontok összehangolásának fontosságát.
A Velencei-tó jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a környezetvédelmi kezdeményezések és a vízszint stabilizálására irányuló erőfeszítések sikeresek legyenek. A sportolók által indított akció reményt adhat a tó megmentésére, de a hosszú távú megoldásokhoz komplex beavatkozásokra van szükség.
A fiatal magyar úszók sikerei, mint Grandpierre Krisztián, Kreisz Bálint és Sárkány Zétény eredményei, biztatóak a sportág jövője szempontjából. A további versenyek és a sportolók fejlődése hozzájárulhat a magyar nyílt vízi úszás nemzetközi elismertségéhez.
A nyár hátralévő része és az időjárási viszonyok várhatóan tovább befolyásolják a Velencei-tó vízállását. A tó állapotának alakulása nemcsak a sporteseményekre, hanem a helyi ökoszisztémára és a turizmusra is jelentős hatással lesz.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása