Az orosz-ukrán háború veteránja, Olekszij Getman nyugalmazott őrnagy szerint Kijevben állandóvá válhat a légiriadó, amely akár hetekig is eltarthat. A szakértő úgy véli, az orosz erők új támadási modellt alkalmaznak, melynek célja a lakosság folyamatos pszichológiai nyomás alatt tartása.
Ez a taktika, melyben kis számú drón folyamatosan érkezik, jelentős kihívást jelenthet a város és lakói számára. A légiriadók megszakítás nélküli sorozata hetekig, vagy akár hónapokig is fennállhat a fővárosban és más ukrán településeken.
Az elmúlt időszakban Kijevben már tapasztalható volt a fokozott drónaktivitás. Augusztus 27-én például tizenhárom légvédelmi riasztást regisztráltak a fővárosban, ami súlyos fennakadásokat okozott a közlekedésben.
A metró működése megbénult, és hatalmas forgalmi dugók alakultak ki. A kijevi polgármester, Vitalij Klicsko jelentése szerint a Sevcsenkivszkij kerületben egy iskola közelében dróntörmelék hullott, és négy ember megsérült az ellenséges támadások következtében.
A védelmi erők aznap több mint 120 drónt lőttek le vagy térítettek el a felbocsátott 140-ből. Augusztus 28-án a támadások folytatódtak a fővárosban és a régióban, az orosz hadsereg az ismételt csapások taktikáját alkalmazva, a tűz oltása közben további találatokat mérve ugyanarra a helyre.
Olekszij Getman nyugalmazott őrnagy az UNIAN hírügynökségnek adott interjújában fejtette ki véleményét a megváltozott orosz taktikáról. Szerinte az oroszok olyan támadási modellt igyekeznek kialakítani, amelyben a drónok folyamatosan, de kis számban repülnek Ukrajna légterében.
A szakértő megfigyelései szerint a támadások során elsősorban sugárhajtású drónokat alkalmaznak, rakétákat szinte egyáltalán nem. Ezeket a drónokat nagy mennyiségben gyártják, naponta akár több száz darabot is, ami lehetővé teszi a támadások gyakoriságának növelését.
Getman rámutatott, hogy hasonló taktikákat már más háborúk során is alkalmaztak. Példaként említette a második világháborút, ahol a nácik is folyamatosan bombáztak bizonyos városokat és állásokat, nem elsősorban katonai célokat követve, hanem a lakosság állandó feszültségben tartása érdekében.
Ez a stratégia a folyamatos bizonytalanságot és kimerültséget célozza, megakadályozva a normális életvitelt. A szakértő szerint az oroszok sem új taktikát találtak ki, hanem egy bevált módszert alkalmaznak a pszichológiai hadviselés részeként.
A folyamatos légiriadók rendkívül megterhelőek a lakosság számára, nem csupán idegileg, hanem a mindennapi életvitel szempontjából is. A gyakori riasztások miatt az emberek nehezen jutnak el munkahelyükre, otthonukba, vagy éppen bevásárolni.
Ez a helyzet nemcsak a személyes életet, hanem a kijevi vállalkozások működését is akadályozza, mivel a légiriadók idején gyakran leáll a munka. A metró közlekedése is akadozhat a felszíni területeken, tovább nehezítve a városi mobilitást.
A sugárhajtású drónok kis számban történő felbocsátása különösen feszült helyzetet teremt, mivel ezek a drónok gyorsabbak és nehezebben kezelhetők, mint más típusok. Az oroszok célja, hogy állandó feszültségben tartsák Kijevet, ezzel kimerítve a védelmi rendszereket és a civil lakosságot.
Az ilyen típusú támadások elhárítása komplex feladatot jelent. Bár a védelmi erők eddig is sikeresen lőttek le drónokat, a folyamatos, kis számú támadások hosszú távon kimerítőek lehetnek a légvédelem számára.
Olekszij Getman szerint a jövőben is folytatódhatnak a hasonló, hosszútávú támadások, mivel az oroszoknak elegendő drónjuk van, és azok kilövése nem igényel bonyolult hordozórakétákat. Elképzelhető, hogy a légiriadók folyamatosan érvényben lesznek, nem csupán napi 13 alkalommal, hanem hetekig, vagy akár az év végéig is.
Ez azt jelentheti, hogy két-három óránként indíthatnak két-három drónt, ezzel biztosítva, hogy soha ne legyen teljes szünet a riasztásokban. A szakértő szerint egyetlen drón berepülése is elegendő ahhoz, hogy légiriadót rendeljenek el, függetlenül attól, hogy azt végül lelövik-e vagy sem.
Az ilyen típusú támadások elhárításához nem csupán földi légvédelmi eszközöket, hanem légi támogatást is be kell vetni, például repülőgépeket és helikoptereket. A szárazföldi egységeknek nehéz dolguk van légi támogatás nélkül, ezért a drónokat legalább néhány tucat kilométerre Kijevtől kellene elfogni.
Bár Ukrajna még nem teljesen felkészült erre a folyamatos támadási modellre, Getman bízik abban, hogy találnak majd kiutat ebből a helyzetből. A cél továbbra is a lakosság és a kritikus infrastruktúra védelme a pszichológiai nyomásgyakorlás és a fizikai károk ellen.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása