A magyar kormány új rendelete alapvető változásokat vezet be a nemzetközi sportesemények szervezési és költségvetési támogatási rendszerében. A szabályozás elsődleges célja a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele és a sportági szövetségek fokozottabb bevonása a rendezvények előkészítésébe és lebonyolításába. Ez a lépés egyértelmű felelősségi viszonyokat teremt, és egyúttal csökkenti a korábbi rendszerben résztvevő szereplők számát, ezzel is növelve a hatékonyságot és az ellenőrizhetőséget.
Az új kormányrendelet értelmében a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) korábbi kiemelt jelentősége megszűnik a nemzetközi sportesemények szervezésében. A jövőben a sportági szövetségek kapják meg a nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események előkészítésének, megpályáztatásának, megszervezésének és lebonyolításának feladatait. A költségvetési támogatásokról szóló döntések is megosztásra kerülnek: 500 millió forint alatti összegek esetén a sportpolitikáért felelős miniszter, míg 500 millió forint felett a kormány hozza meg a határozatot.
Az NRÜ a továbbiakban kizárólag operatív és lebonyolítási feladatokat láthat el, amennyiben a sportági szövetségek vagy a miniszter erre felkérik az ügynökséget. Az NRÜ korábbi döntés-előkészítési, irányítási, beszerzési, támogatásnyújtási és jóváhagyási jogkörei megszűnnek, mivel ezek a tevékenységek nehezítették a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) szerepe is jelentősen átalakul; széleskörű szakmai, engedélyezési, tanácsadási, rendezvényszervezési, támogatásnyújtási és szponzorációs jogkörei a jövőben nem lesznek.
A hivatal a kommunikációs és fejlesztési igények nyilvántartásával, valamint a központosított beszerzési eljárások lefolytatásával foglalkozik majd. Az NKOH irányítása és felügyelete a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a sportot is felügyelő belügyminiszterhez kerül. Emellett a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) feladatköre is változik, a továbbiakban elsősorban a sportcélú költségvetési támogatások lebonyolítására koncentrál. A nagyobb költségvetési támogatást élvező sportesemények szervezőinek részletes költségvetési tervet kell készíteniük előzetesen, ettől eltérni pedig csak alapos indoklással lehet.
A korábbi rendszerben az NRÜ jelentős és széleskörű jogkörökkel rendelkezett a sportesemények szervezésében, amelyek a rendelet indoklása szerint akadályozták a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár korábban említette, hogy az addigi, felülről nyitott költségvetési megközelítés jelentős túlárazási kockázatot hordozott magában. Ez a helyzet indokolta a szabályozás szigorítását és a felelősségi körök újrafelosztását, hogy kiküszöböljék a korábbi hiányosságokat.
A kormányrendelet célja, hogy a közpénzek útja és felhasználása követhetőbb és ellenőrizhetőbb legyen, valamint egyértelmű felelősségi viszonyok jöjjenek létre a szervezési folyamatokban. A jogszabályalkotók szándéka szerint az új rendszer érdekeltté teszi a szövetségeket a hatékony és gazdaságos rendezvényszervezésben, mivel közvetlenül ők felelnek a lebonyolításért és a költségvetésért. Az intézkedések célja továbbá, hogy pontosan meghatározzák az eljárást, különválasztva a két év múlva és a két éven belül sorra kerülő rendezvényekre vonatkozó szabályokat.
A rendelet alapvető célja a közpénzek felhasználásának átláthatóságának növelése és a felelősségi viszonyok egyértelműsítése, ami hozzájárulhat a korrupciós kockázatok csökkentéséhez. A sportági szövetségek nagyobb bevonása várhatóan növeli az események szakmai színvonalát és a helyi sportélethez való kapcsolódását, hiszen ők rendelkeznek a legmélyebb szakértelemmel az adott sportágban. Ez az új megközelítés erősítheti a szövetségek autonómiáját és felelősségvállalását.
Az új szabályozás csökkenti a sportesemények megrendezésében és támogatásában résztvevő szereplők számát, ami egyszerűsítheti az eljárásokat és minimalizálhatja a bürokráciát. A részletes költségvetési tervek készítésének kötelezettsége és az ettől való eltérés indoklásának szükségessége kulcsfontosságú a túlárazás kockázatának csökkentésében, amely korábban problémát jelentett. A szigorúbb pénzügyi kontroll és az elszámoltathatóság erősítése hosszú távon stabilabb és megbízhatóbb alapot teremthet a nemzetközi sportesemények magyarországi megrendezéséhez.
A bevezetett változások az idei évben megrendezésre kerülő sporteseményeket még nem érintik, így azok a korábbi szabályok szerint zajlanak. Azonban a 2026 utáni rendezvények szervezése és lebonyolítása már az új, szigorúbb szabályok szerint, a sportért felelős miniszter és a sportági szövetségek felügyelete és irányítása alatt zajlik majd. Ez a fokozatos átállás lehetőséget biztosít az érintetteknek a felkészülésre és az új rendszerbe való beilleszkedésre.
Az új szabályozás konkrétan négy jelentős nemzetközi sporteseményt érint 2027-ben, amelyekre már az új keretek között kell felkészülni. Ezek közé tartozik a júniusi vizes világbajnokság, az augusztusi kajak-kenu világbajnokság, a decemberi női kézilabda-világbajnokság és az öttusa-világbajnokság. Ezen események szervezőinek már az új, szigorúbb költségvetési előírásoknak kell megfelelniük, részletes terveket kell benyújtaniuk, és szigorú elszámolási rendet kell követniük. Az intézkedések hosszú távon a magyar sportrendezvények szervezésének hatékonyságát és pénzügyi átláthatóságát hivatottak javítani, hozzájárulva a fenntarthatóbb sportdiplomáciai tevékenységhez és az ország nemzetközi sportéletben betöltött szerepének erősítéséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása