A Tisza-kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) honlapján nyilvánosságra hozta a korábbi kormányzati ciklusokban rendezett nagyszabású sportesemények pénzügyi adatait. Az előző kormány 2022-től az NKOH-n keresztül finanszírozta ezeket a rendezvényeket, ahonnan a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek (NRÜ) utalták tovább a forrásokat. Az adatok szerint a sportesemények szervezése során jelentős összegeket költöttek el, miközben a bevételi oldallal alig törődtek.
A közzétett információk rávilágítanak, hogy egyes sportesemények rendezési költségei kiugróan magasak voltak a nemzetközi összehasonlításban. Például a 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokságra 18 milliárd forintot utalt át az állam, miközben a 2016-os kanadai Windsorban megrendezett hasonló esemény 2,2 milliárd forintnak megfelelő összegből valósult meg, a 2022-es melbourne-i vb pedig 3 milliárd forint alatt maradt. A 2023-as atlétikai világbajnokság szervezési költsége 55 milliárd forintot tett ki, egy egynapos atlétikai versenyre pedig 2,5 milliárd forintot szántak. Az utcai sportokra összesen 10 milliárd forintot költöttek.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár előzetesen jelezte, hogy az események többsége jelentősen túlárazott volt. A forrás szerint az üzleti tervek hiányoztak, szponzorokat nem vontak be, az állam fedezte a teljes költséget. A győztesek pénzdíjait és a világcsúcsot javítók bónuszait is a magyar állam állta, például Gretchen Walsh úszó 290 ezer dollárral gazdagodott a 2024-es rövid pályás úszó-vb-n. A Gyulai Memorial atlétikai verseny támogatása is drasztikusan emelkedett: 2023-ban 830 millió forint volt, 2026-ra már 2,6 milliárd forint.
Az előző kormány 2018 októberében Budapestet globális sportfővárossá nyilvánította, majd 2019-ben Európa Sportfővárosa címet is elnyerte a város. Ezek a címek azonban a forrás szerint inkább propagandacélokat szolgáltak, érdemi előnyökkel nem jártak. Korábban is rendeztek Magyarországon nemzetközi sporteseményeket, de azok léptéke és finanszírozása eltért a későbbi gyakorlattól. Például a 2010-es triatlon-világbajnokság 230 millió forintos állami támogatást kapott, a 2013-as vívó-vb és a 2014-es női kézilabda-Eb is sokkal kisebb volumenű támogatásban részesült.
A 2017-es vizes világbajnokság volt az a pont, ahol a politika felismerte az ilyen események szélesebb körű felhasználhatóságát. Ennek a vb-nek a rendezési költségét 80 milliárd forintra becsülik, miközben a jegyeladásokból mindössze 800 millió forint folyt be, és a turistaforgalomra gyakorolt hatása elenyésző volt. A 2017-es vb szervezőbizottságának több tagja ellen később eljárás indult: Gyárfás Tamást elítélték, Balogh Sándor ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, Seszták Miklós akkori minisztert pedig hivatali vesztegetés gyanújával tartóztatták le. A 2017-es olimpiai pályázat visszavonása után is jelentős összegeket fordítottak sporteseményekre: 2019-ben legalább 35 milliárd forintot, ami megegyezett a segélyezésre fordított összeggel, és csak egy milliárddal volt kevesebb, mint a bölcsődék fenntartása.
Az adatok rávilágítanak a sportfinanszírozás korábbi rendszerére, ahol a közpénzek elköltése gyakran átláthatatlan módon történt. A Nemzeti Kommunikációs Hivatalon és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségen keresztül utalt pénzek egy része Balásy Gyula cégeihez került, amelyek a teljes összeg akár 20 százalékát is lefölözték. A catering szolgáltatásokat gyakran Tiborcz Istvánhoz köthető cégek biztosították. Bár a világbajnokságok szervezésével a szurkolók és a nemzetközi szövetségek elégedettek voltak, az önkéntesek és dolgozók lelkiismeretes munkája ellenére a politika sok esetben kifizetőhelyként tekintett a sportra.
A közzétett adatokból az is kiderül, hogy a 2023-as atlétikai vb-n Orbán Viktor baráti politikusi köre is jelen volt a VIP-páholyban, többek között a török és azeri elnökökkel. A 2026-os atlétikai világdöntő rekordpénzdíjait szintén a magyar adófizetők dobták össze. Az üzleti szemlélet hiánya, a szponzorok bevonásának mellőzése és az állami finanszírozás dominanciája azt eredményezte, hogy a rendezvények nem voltak nyereségesek, és a túlárazás széles körben elterjedt.
A most nyilvánosságra hozott adatok lehetőséget teremtenek a korábbi sportfinanszírozási gyakorlat részletesebb elemzésére és átvilágítására. Az új kormány egyelőre csak az abszolút összegeket tette közzé, de a további vizsgálatok fényt deríthetnek arra, hogy pontosan mire fordították ezeket a pénzeket, és mely vállalatok részesültek a legtöbb haszonból. Az átláthatóság növelése és a költséghatékonyabb rendezvényszervezés elveinek érvényesítése kulcsfontosságú lehet a jövőbeni sportesemények esetében. A korábbi szervezőbizottsági tagok elleni eljárások is jelzik, hogy a sportesemények körüli pénzügyi tranzakciók vizsgálata nem zárult le.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása