A magyar labdarúgó NB I klubjai kiemelkedő pénzügyi sikert értek el a szeptember 3-án zárult nyári átigazolási időszakban. A játékoseladásokból származó bevétel elérte a 38,5 millió eurót, ami abszolút rekordot jelent. Ez az összeg már most megközelíti az előző teljes idényben realizált 39,1 millió eurós bevételt, miközben az új játékosok vásárlására fordított összeg viszonylag alacsony maradt.
A transfermarkt.com szakoldal adatai szerint a magyar csapatok 9,19 millió eurót költöttek új játékosokra, ami három éve nem látott visszafogottságot mutat. Ezzel szemben a játékosok értékesítéséből származó 38,5 millió euró sosem látott mértékű bevételt jelentett a klubok számára. Fontos megjegyezni, hogy több átigazolás esetében az eladási vagy vételi díj nem nyilvános, így a valós számok még magasabbak is lehetnek.
A Győr vezette az eladási listát 9,5 millió euróval, olyan játékosok távoztak tőlük, mint Nadir Benbuali (2,9 millió euró) és Vitális Milán (2,5 millió euró). A Ferencváros 8,6 millió eurós bevételt realizált, többek között Elton Acolatse (2,5 millió euró) és Mohamed Abu Fani (1,5 millió euró) eladásával. A Zalaegerszeg 6,6 millió eurót könyvelhetett el, kiemelkedő Akpe Victory 3 millió eurós és Joao Victor 1,7 millió eurós transzferje. Az MTK 5,4 millió eurós bevételével szintén jelentős nyarat zárt, Vitályos Viktor 2 millió euróért igazolt Csehországba.
A Debrecen 2 millió euróért adta el Szűcs Tamást, a Kisvárda pedig 1,58 millió eurót kapott Ridwan Popooláért. Az Újpest által 1 millió euróért megszerzett Markgráf Ákost rövid időn belül 1,5 millió euróért vásárolta ki a dán Köbenhavn. Az érkezők között a Győr Schön Szabolcs kölcsönét véglegesítette 600 ezer euróért, a Ferencváros Veljko Birmancsevicsért 2 millió eurót, Nagy Ádámért pedig 100 ezer eurót fizetett. Az Újpest Muhamed Tijaniért és Markgráf Ákosért is 1 millió eurót adott, utóbbi azonban hamar továbbállt.
A Debrecen Dénes Csanád Vilmost 700 ezer euróért, Szendrei Ákost és Plamen Andrejevet félmillió euróért igazolta le. A Zalaegerszeg és az MTK is félmillió euró feletti összeget költött, előbbi két argentin játékost, utóbbi Jurek Gábort és Szuhodovszki Somát szerezte meg. Négy klub, a Puskás Akadémia, a Nyíregyháza, a Kisvárda és a Kispest-Honvéd nem költött pénzt játékosvásárlásra, bár ingyen vagy kölcsönbe érkező futballistáik nekik is voltak.
Az átigazolási piac aktivitása a nemzetközi trendekhez igazodva Magyarországon is jelentős volt. A hazai klubok számára a játékoseladásokból származó bevételek kiemelkedő fontosságúak, különösen, ha a vásárlások visszafogottak. Az elmúlt években megfigyelhető volt egy tendencia, miszerint a magyar klubok egyre inkább fókuszálnak a játékosok fejlesztésére és értékesítésére. Ez a stratégia lehetővé teszi számukra, hogy jelentős bevételre tegyenek szert a nemzetközi piacon.
A transfermarkt.com adatai, bár átfogóak, nem tartalmazzák minden átigazolás pontos összegét. Ezért a nyilvánosan elérhető számok csak egy részét mutatják a valós pénzmozgásnak. Az olyan esetek, mint Bárány Donát vagy Szendrei Norbert átigazolása, ahol a piaci érték ismert, de a vételár nem, rávilágítanak erre az adathiányra.
A rekordösszegű játékoseladások azt jelzik, hogy a magyar klubok egyre sikeresebbek a tehetségek felkutatásában, fejlesztésében és értékesítésében. Ez a modell fenntarthatóbb működést biztosíthat a csapatok számára, csökkentve a külső finanszírozástól való függőséget. A magas eladási bevételek lehetőséget teremtenek a klubok számára az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlás-nevelés erősítésére, valamint a játékoskeret minőségének hosszú távú javítására.
Ugyanakkor az „ötmagyaros szabály” eltörlése aggodalmakat vet fel a hazai játékosok számának csökkenésével kapcsolatban. A Zalaegerszeg példája, ahol több magyar játékos is külföldre igazolt, jól mutatja ezt a tendenciát. Ez a jelenség hosszú távon befolyásolhatja a magyar válogatott keretének összetételét és a hazai bajnokság identitását.
A nyári átigazolási időszak eredményei alapján a magyar futballklubok pénzügyileg stabilabb alapokra helyezhetik működésüket. A játékoseladásokból származó bevételek felhasználása kulcsfontosságú lesz a jövőbeli fejlődés szempontjából. Ha a klubok bölcsen fektetik be ezeket az összegeket, az hozzájárulhat a magyar labdarúgás általános színvonalának emelkedéséhez.
A téli átigazolási ablak, valamint a következő nyári szezon adatai megmutatják majd, hogy a mostani rekordbevétel egyszeri jelenség volt-e, vagy egy tartósabb szemléletváltás része. Az „ötmagyaros szabály” eltörlésének hatásait is figyelemmel kell kísérni, különösen a magyar játékosok hazai bajnokságban betöltött szerepét illetően. A kluboknak továbbra is egyensúlyt kell találniuk a profitmaximalizálás és a hazai tehetségek megtartása között.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása