A kormány egy új törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hozhat a magyar sportvezetésben. A tervezet célja, hogy korlátozza a politikusok és állami vezetők sportegyesületekben és sportszövetségekben betöltött vezetői tisztségeit. A bejelentés már most is érezhető hatással van, egy polgármester például már le is mondott sportvezetői posztjáról.
Magyar Péter miniszterelnök szeptemberben ismertette a nyilvánossággal a tervezett jogszabályt. Ennek értelmében miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, pártelnökök, országgyűlési képviselők és európai parlamenti képviselők a jövőben nem tölthetnek be vezető pozíciókat országos sportszövetségeknél, valamint olyan sportegyesületeknél, amelyek több mint ötszáz sportolót foglalkoztatnak. A korlátozás kiterjed a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok vezetőire is, de a kisebb, helyi sportegyesületekre nem vonatkozik.
A tervezet szerint az összeférhetetlenséget okozó politikai tisztségből való távozást követően négy évig fennmaradna a korlátozás. A törvény hatálybalépése után az érintetteknek harminc napon belül nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenségről. A miniszterelnök konkrét neveket is említett, mint például Deutsch Tamás, az MTK Budapest elnöke, Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke és Szijjártó Péter, a Budapest Honvéd elnöke, akik mind érintettek lehetnek a szabályozásban.
A bejelentésre már érkeztek reakciók: Deutsch Tamás és Kubatov Gábor is megszólalt az ügyben. Szepesi Tibor, Karcag fideszes polgármestere és a Karcagi Sport Egyesület alelnöke huszonhét év után mondott le vezetői tisztségéről, arra hivatkozva, hogy a tervezett jogszabály nem hagyott számára más választást.
A javasolt szabályozás logikája egyértelműen arra irányul, hogy állami vezetők vagy választott politikusok ne állhassanak országos sportszövetségek vagy nagyobb sportegyesületek élén. Kálnoki-Kiss Attila szeptember 22-én a Klubrádióban hangsúlyozta, hogy a tervezet célja a közvetlen politikai ráhatás megszüntetése a sportban, nem pedig személyi bosszú. Kiemelte, hogy a szabályozás általános jellegű, nem bizonyos személyekre szabott.
A politikus szerint a klubok továbbra is szabadon dönthetnek elnökükről, de az érintetteknek választaniuk kell a politikai és a sportvezetői szerep között. Hozzátette, hogy a szabályozás nem szünteti meg a politikai lobbitevékenységet, csupán a közvetlen vezetői pozíciókat érinti. A sportállamtitkár is megerősítette, hogy a jogszabály még tervezési fázisban van, így módosítások még lehetségesek.
A javaslat számos jelenlegi és volt politikus sportvezetői pályafutását érintheti. Csampa, aki korábban országgyűlési képviselő és helyettes államtitkár volt, bár jelenleg nincs pártbéli tisztsége, a szabályozás hatálybalépésével elnöki tisztsége megszűnhetne. Hasonlóképpen Schmidt Gábor, aki egyidejűleg volt helyettes államtitkár és a Kajak-Kenu Szövetség elnöke, valamint Polyánszky Zoltán, aki az előző kormányban töltött be helyettes államtitkári pozíciót, szintén érintettek lennének.
A budapesti patinás egyesületek, mint a Ferencváros, az Újpest, a Honvéd, az MTK és a Vasas, hatalmas utánpótlás-bázissal és számos szakosztállyal rendelkeznek. Ebbe a körbe tartozik a BVSC-Zugló is, melynek élén Szatmáry Kristóf áll. Szatmáry húsz éven át volt országgyűlési képviselő, emellett államtitkári és miniszteri biztosi posztokat is betöltött. Bár a 2026-os választáson nem jutott be a parlamentbe, és idén nyáron a Fidesz budapesti szervezetének elnöke lett, a BVSC-nél is vezetőváltás várható a törvény életbe lépésével.
A Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) esetében is felmerülnek kérdések, mivel elnöksége és háttere összefonódott a volt kormánypárttal. A PVSK társadalmi elnöke Rákossy Balázs, aki a Pénzügyminisztérium fideszes államtitkára volt. Az egyesület az elmúlt években jelentős állami és TAO-forrásokhoz jutott. Érdekesség, hogy Rákossy váltotta Magyar Pétert a Diákhitel Központ élén 2022-ben.
Tállai András, a Mezőkövesd Zsóry SE elnöke, korábban országgyűlési képviselő, államtitkár és a NAV elnöke is volt. Bár egyesülete több szakosztályt is működtet, egyelőre nem látszik, hogy távozna elnöki székéből. Seszták Miklós neve is felmerült, de a volt nemzeti fejlesztési miniszter nem tölt be vezetői tisztséget a Kisvárdánál, így őt közvetlenül nem érinti a szabályozás.
A jogszabály még tervezési fázisban van, így a végleges formája eltérhet a jelenleg ismert változattól. Felmerült a gondolat, hogy a törvényt kiterjeszthetik a volt politikusokra vagy függetlenként megválasztott önkormányzati képviselőkre is. Amennyiben ez megtörténne, Győr volt polgármestere, Borkai Zsolt is érintetté válhatna. Borkai jelenleg független önkormányzati képviselőként a Győri Atlétikai Club (GYAC) elnöke, és egy szigorúbb, visszamenőleges hatályú szabályozás esetén az ő pozíciója is veszélybe kerülne.
A tervezet tehát széles körű hatással lehet a magyar sportéletre és számos vezetői pozícióra. A cél a sport és a politika közötti közvetlen összefonódás csökkentése, de a pontos következmények és az érintettek köre a jogszabály végleges formájától függ majd.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása