Orbán Viktor a zártkörű kötcsei beszédét követően adott interjút a Hír TV-ben, ahol a közelgő őszi politikai időszakról és a kormányzati elképzelésekről beszélt. Nyilatkozataiban két fő üzenet fogalmazódott meg: egy külső, a Fidesz-közeli korrupciós ügyeket vizsgáló szerveknek szóló, valamint egy belső, a jobboldali politikai formációkról gondolkodóknak címzett. Az interjúban a gazdasági helyzetről, az európai uniós kapcsolatokról és az euró bevezetésének kérdéséről is kifejtette álláspontját.
A miniszterelnök a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársainak címzett üzenetében kijelentette, hogy amennyiben a Fidesz visszatér a hatalomba, nyilvánosságra hozzák a nevüket, és pénzügyi, valamint jogi felelősségre vonás vár rájuk. Az intézményt "ÁVH-típusú" szervezetnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a döntéshozók és az eljárásokban résztvevők nem kerülhetik el a felelősséget a jogállam helyreállítása után. Kiemelte, hogy minden egyes munkatársat nyomon követnek, és adataikat nyilvánosságra hozzák, mert az önkényt nem szabad eltűrni, azzal szemben harcolni kell.
A korrupciós feljelentésekkel kapcsolatban Orbán úgy vélekedett, hogy az előző kormányt és minisztereit célzó ügyek kivétel nélkül szabályszerűek és célszerűek voltak, ezért a feljelentések el fognak bukni. Megemlítette Bús Balázs esetét, akit szerinte politikai okokból zártak be a legsúlyosabb bűnözők közé. Jelezte továbbá, hogy az "újkommunisták" kifejezést gyakran fogja használni a jövőben.
A jobboldali egységre vonatkozó belső üzenet kevésbé volt fenyegető, de egyértelműen a széttöredezés ellen szólt. Orbán szerint a jobboldalnak csak akkor van esélye a győzelemre, ha egységes, és el kell kerülni a "felszalámizást" belülről vagy kívülről. Kiemelte, hogy a magyar politikai rendszerben nincs hagyománya a sok kis pártból álló koalíciók sikerének, ezért minden, ami az egység felé mutat, az jó, ami attól távolít, az rossz. Ugyanakkor elismerte a jobboldal sokszínűségét, példaként említve a Békemeneteket.
A miniszterelnök úgy látja, hogy a választók 60 százaléka "remény- vagy optimizmusbuborékban" él, és hosszú ideig kitart döntései mellett, még ha rosszul is döntött. Szerinte jelenleg nincs hitele náluk, és a Fidesznek a saját táborával kell foglalkoznia a következő fél évben, nem a "tiszásokkal". A pártot újra kell szervezni, hogy "újra használható szereplői legyenek a közéletnek", és nem a fideszeseknek kell a rossz hír hozóinak lenniük.
Orbán szerint az emberek akkor fordulnak a Fideszhez, amikor nagy baj van, mint orvoshoz vagy paphoz. Korábbi miniszterelnöki kinevezését Bokros Lajos megszorításaihoz, 2010-es győzelmét pedig a Medgyessy-Gyurcsány kormányok rossz válságkezelési hibáihoz kötötte. Hozzátette, amikor jól mennek a dolgok, könnyebben elengedik a Fideszt.
Orbán Viktor gazdasági értékelése ellentmondásos képet mutatott. Először elismerte, hogy az elmúlt két évben, a 2024-ig tartó 14 év sikere után, nem tudott gazdasági növekedést szállítani, és a gazdasági lehetőségek bővülése elmaradt. Ezt követően azonban a Tisza-pártot kritizálta, mondván, nincs gazdaságpolitikájuk és minden áll. Úgy látja, hogy a jobboldalon sokan félnek az önkénytől, de a kormány sokkal nagyobb félelme attól, hogy a szavazók rájönnek, becsapták őket, és a kiábrándultság növekedni fog.
A politikai retorika központi eleme továbbra is Brüsszel marad. Orbán szerint a jelenlegi kormány "visszagyarmatosítja" Magyarországot, átadva az elmúlt 16 évben nemzetivé tett gazdaságot a "brüsszeli birodalomnak". Állítása szerint a Tisza és Brüsszel együtt buktatták meg a szuverén magyar kormányt, és együtt szervezkednek a Tisza hatalomban tartásán, valamint a Brüsszelnek ellentartó politikai erő megsemmisítésén.
A miniszterelnök szerint a "visszagyarmatosítás" korszaka akkor ér véget, amikor a Fidesz ismét "felszabadítja" Magyarországot. Teljes tévedésnek tartja azt az elképzelést, hogy Magyarország most visszatért volna a Nyugathoz, mivel szerinte mindig is a római keresztény világ része volt. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az a Nyugat, amelyhez tartoztunk, már "vége van", utalva Angliára, Németországra, Franciaországra és Spanyolországra, melyeket szerinte "átadtak".
Az EU-s pénzekről szólva megjegyezte, hogy azok 80 százalékát amúgy is külföldi cégeknek fizetjük vissza. Állítása szerint ő is megszerezte volna a következő uniós költségvetésből a pénzeket, akár visszamenőleg is, de harcolva, nem pedig paktumot kötve Brüsszellel. A jelenlegi kormányt azzal vádolta, hogy nem "bot a küllők között", hanem maga is "küllő" a birodalom működésében, ami szerinte nem jó a magyaroknak.
Az euró bevezetését "a legnagyobb átverésnek" nevezte, szerinte senki nem gondolja komolyan, hogy 2030-ig be lehet vezetni. Ezt egy "fedősztorinak" és "kódnyelvnek" tartja, amely valójában a megszorításokat jelenti, és az euró bevezetésével fogják indokolni, mint "megédesítő ostyát".
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása