A Nomád Világjátékok, melyet gyakran a "nomád sportok olimpiájaként" emlegetnek, egy kétévente megrendezett nemzetközi esemény, mely a hagyományos nomád sportok és kultúrák megőrzését és népszerűsítését szolgálja. A legutóbbi, ötödik alkalommal megrendezett játékoknak Kirgizisztán adott otthont, ahol 100 országból több mint 3000 sportoló gyűlt össze. Az esemény célja a keleti népek gazdag kulturális örökségének bemutatása és a hagyományőrző sportágak sokszínűségének kiemelése.
Az idei Nomád Világjátékokat Kirgizisztánban, a festői Kyrchyn völgyében rendezték, ahol egy etnofalu is felépült a versenyek és kísérőprogramok helyszínéül. A sportági felhozatal rendkívül változatos volt, bemutatva a nomád népek egyedi hagyományait. A Salburun nevű kirgiz sportág például négy versenyszámot foglal magában: sólyommal és tajgánnal (egy kutyafajta) való vadászatot, tajgánversenyt és lovasíjászatot.
Emellett a lóhátról való birkózás is helyet kapott, amely a közkedvelt kakasviadalhoz hasonló küzdelmet jelent. A játékok egyik legkülönlegesebb és leginkább figyelemfelkeltő sportága a Kok-Boru, melyet gyakran az amerikai focihoz hasonlítanak, de lóháton játsszák. Két csapat küzd egymás ellen, céljuk pedig egy 33 kilogrammos, fej nélküli kecsketetem eljuttatása az ellenfél célterületére, egy kútba.
Ezenkívül különböző birkózóversenyek és szellemi, logikai játékok is szerepeltek a programban. Göntér Balázs, a magyar küldöttség egyik tagja, az "Ordo" nevű ősi kirgiz stratégiai és ügyességi etnosportban vett részt. Ez a játék, melyet korábban háborús stratégiák szimulálására használtak, két héttagú csapat között zajlik, ahol marha vagy jak bokacsontjával kell kiütni kisebb csontokat egy 12 méteres körből.
Csapatával az előkelő ötödik helyet szerezték meg a tizennégy résztvevő közül, a legjobb európaiként. A versenyek mellett az etnofalu számos kulturális programot kínált, mint például jurtaállító versenyeket, népviselet-bemutatókat, egy nagy bazárt, valamint lehetőséget nyújtott a helyi konyha különleges ételeinek megkóstolására. Göntér Balázs kiemelte az 52 ezer fős stadionban való felvonulás megtisztelő élményét, valamint az ünnepség látványos színpadi előadásait, melyek részletgazdag animációkkal, mozgó színpadtechnikával, valamint több száz lovas, gyalogos harcos és táncos felvonulásával kápráztatták el a közönséget.
A Nomád Világjátékokat 2014-ben hívták életre azzal a céllal, hogy megőrizzék és népszerűsítsék a nomád népek sportjait és kulturális örökségét. Az eseményt kétévente rendezik meg, bár 2020-ban a Covid-járvány miatt elmaradt. Az első három játékoknak Kirgizisztán adott otthont, majd Törökországba és Kazahsztánba is ellátogatott a "nomád olimpia", mielőtt idén visszatért volna szülőhazájába.
A játékok jelentőségét az is aláhúzza, hogy 2021-ben az UNESCO a szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánította, elismerve ezzel egyedi értékét és megőrzésre érdemes jellegét. Az éremtáblázatot hagyományosan Kirgizisztán vezeti, eddig 237 éremmel, melyből 81 arany, Kazahsztán a második helyen áll 40 aranyéremmel. Magyarország az egyik legeredményesebb nemzetnek számít a játékok történetében, az összesített éremtáblázat nyolcadik helyét foglalja el 17 megszerzett éremmel, melyek közül 5 arany.
A magyar küldöttség, mely 54 főből állt, számos kiváló eredményt ért el a legutóbbi játékokon, tovább erősítve Magyarország pozícióját a nomád sportok világában. Décsei Hanna aranyérmet szerzett lovasíjászatban, míg Vermes Balázs ezüstérmet vehetett át ugyanebben a versenyszámban. Koczka László a gyalogos tradicionális íjászat 40 méteres kecskelövésén bronzérmes lett, ezzel is hozzájárulva a magyar csapat sikereihez.
Göntér Balázs hangsúlyozta, hogy a Nomád Világjátékok kiváló lehetőséget biztosít a különböző hagyományőrző etnosportokkal és a keleti népek kultúráival, szokásaival való foglalkozásra, erősítve a közös kötelékeket. Véleménye szerint az esemény méltatlanul kevés figyelmet kap mind sport, mind kulturális szempontból. Ez a meggyőződés motiválja őt és egyesületét abban, hogy szélesebb körben terjesszék és megismertessék ezeket az etnosportokat Magyarországon.
A magyar csapat Kirgizisztánba való eljutása komoly erőfeszítéseket igényelt, mivel szponzoráció nélkül, teljesen önerőből valósult meg. Ez a tény is rávilágít a résztvevők elhivatottságára és a nomád sportok iránti szenvedélyére. Göntér Balázs reményét fejezte ki, hogy a jövőben megfelelő nemzeti támogatással és háttérrel tudnak majd komoly versenyzőket felkészíteni, akik Magyarország színeiben sikeresen szerepelhetnek a kapcsolódó világversenyeken.
A Nomád Világjátékok nem csupán egy sportesemény, hanem egy jelentős kulturális fesztivál is, amely hozzájárul a nomád örökség megőrzéséhez és a nemzetek közötti párbeszéd erősítéséhez. A játékok UNESCO általi elismerése is kiemeli globális jelentőségét. A magyar sportolók folyamatos sikerei és az esemény iránti növekvő érdeklődés hazánkban azt mutatja, hogy van igény a hagyományőrző sportágak népszerűsítésére és fejlesztésére.
A jövőbeli célok között szerepel a nomád etnosportok szélesebb körű megismertetése és elterjesztése Magyarországon, valamint a versenyzők professzionális felkészítésének biztosítása. A nemzeti támogatás elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a magyar küldöttség még sikeresebben képviselhesse hazánkat a következő Nomád Világjátékokon és más kapcsolódó világversenyeken, ezzel is erősítve a kulturális hidakat a keleti népekkel. A játékok tehát nemcsak a sportról, hanem a hagyományok tiszteletéről és a közösségek összekapcsolásáról is szólnak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása