Kirgizisztán adott otthont a hatodik Nomád Világjátékoknak 2026. augusztus 31. és szeptember 6. között, melyen száz országból több mint háromezer sportoló vett részt. Az esemény a nomád népek hagyományos sportágait mutatja be, a lovasíjászattól a különleges birkózóversenyekig. A rendezvényen a magyar delegáció is képviseltette magát, jelentős sikereket elérve a különböző versenyszámokban, ahogy azt Göntér Balázs, a magyar csapat tagja is megerősítette.
A Nomád Világjátékok egyedülálló sportági felhozatallal várta a résztvevőket, melyek az ősi nomád életmódra épülnek. A Salburun nevű hagyományos kirgiz sportág például négy fő versenyt foglal magába: a sólyommal és a tajgán nevű kutyafajtával való vadászatot, a tajgánversenyt, valamint a lovasíjászatot. Kiemelkedő figyelmet kapott a Kok-Boru, egy lóháton játszott csapatjáték, ahol a cél egy 33 kilogrammos, fej nélküli kecsketetem eljuttatása az ellenfél célterületére, egy kútba, ami leginkább az amerikai focihoz hasonlítható. Emellett lóhátról történő birkózás és különféle logikai, szellemi játékok is szerepeltek a programban, bemutatva a nomád kultúra sokszínűségét.
Göntér Balázs, a magyar küldöttség tagja, az „Ordo” elnevezésű ősi stratégiai és ügyességi kirgiz etnosportban indult, melyet korábban háborúk és csaták szimulálására használtak. Ebben a játékban két héttagú csapat küzd egymás ellen másfél órán keresztül, ahol egy 12 méteres kör széléről az úgynevezett „tompoy” dobócsonttal, ami marha vagy jak bokacsontja, kell eltalálni és kiütni a körből a középen elhelyezkedő kisebb csontokat, melyek katonákat jelképeznek. A tizennégy résztvevő csapat közül a magyar delegáció az előkelő ötödik helyet szerezte meg, legjobb európaiként. Az 54 főből álló magyar küldöttség további érmeket is szerzett: Décsei Hanna aranyérmet nyert lovasíjászatban, Vermes Balázs ezüstérmet ugyanebben a sportágban, Koczka László pedig bronzérmes lett a gyalogos tradicionális íjászat 40 méteres kecskelövés versenyszámában.
A versenyek mellett a Kyrchyn völgyének festői táján felépített etnofaluban számos kulturális program várta a látogatókat, mint például jurtaállító versenyek, a különböző tájegységek jurta-, népviselet- és ruhabemutatói, valamint egy nagy bazár, ahol különleges ételeket kóstolhattak meg. Göntér Balázs elmondása szerint a megnyitó ünnepség rendkívül látványos volt, egy 52 ezer fős stadionban, jurta alakú színpadon, részletgazdag animációkkal, mozgó színpadtechnikával, valamint több száz lovas, gyalogos harcos és táncos felvonulásával. A magyar csapat önerőből jutott el Kirgizisztánba, szponzori támogatás nélkül, Fenyvesi Zsánárgül, egy Magyarországon élő kazah barát segítségével.
A Nomád Világjátékokat 2014-ben hívták életre azzal a céllal, hogy megőrizzék és népszerűsítsék a nomád népek kulturális örökségét és hagyományos sportjait. Az eseményt kétévente rendezik meg, a 2020-as játékok a Covid-járvány miatt maradtak el. Az első három alkalommal Kirgizisztán volt a házigazda, majd Törökország és Kazahsztán is otthont adott a rendezvénynek, mielőtt idén visszatért volna szülőhazájába a hatodik kiadás.
2021-ben az UNESCO a játékokat a szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánította, ezzel is elismerve azok egyediségét és kulturális jelentőségét. Magyarország az eddigi Nomád Világjátékok egyik legeredményesebb nemzete, az összesített éremtáblázaton a nyolcadik helyet foglalja el tizenhét éremmel, köztük öt arannyal. Az élen Kirgizisztán áll 237 éremmel, melyből 81 arany, míg Kazahsztán a második negyven aranyéremmel, ami jól mutatja a közép-ázsiai országok dominanciáját ezekben a hagyományos sportágakban.
A Nomád Világjátékok kiemelkedő platformot biztosít a hagyományőrzésnek és a kulturális cserének, lehetővé téve az ősi sportágak fennmaradását és megismertetését a szélesebb közönséggel. Az esemény erősíti a keleti népek közötti kulturális kötelékeket és hozzájárul a nomád életmódhoz kapcsolódó szokások, viseletek és gasztronómia bemutatásához. Göntér Balázs szerint az esemény méltatlanul kevés figyelmet kap, pedig jelentősége mind sport-, mind kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő.
A magyar részvétel és az elért sikerek rávilágítanak a hazai hagyományőrző közösségek elkötelezettségére és tehetségére. A magyar sportolók szereplése hozzájárulhat ezen etnosportok hazai népszerűsítéséhez és a jövőbeni nemzetközi sikerek megalapozásához, valamint a keleti kultúrák iránti érdeklődés felkeltéséhez. Az ilyen események segítenek megérteni és értékelni a különböző népek gazdag örökségét, hidat építve a kultúrák között.
Göntér Balázs reményét fejezte ki, hogy a jövőben megfelelő nemzeti támogatással és háttérrel tudnak majd komoly versenyzőket felkészíteni, akik Magyarország színeiben sikeresen szerepelhetnek a kapcsolódó világversenyeken. Céljuk, hogy Egyesületükkel még szélesebb körben terjesszék és megismertessék ezeket az etnosportokat. A Nomád Világjátékok hosszú távon hozzájárulhat a nomád kultúrák globális elismeréséhez és megőrzéséhez, miközben új lehetőségeket teremt a nemzetközi sportdiplomáciában és a kulturális párbeszédben. Az UNESCO világörökségi státusza tovább erősíti az esemény presztízsét és biztosítja annak folyamatos fejlődését a jövő generációi számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása