A női kosárlabda élsportolói számára egyre nagyobb terhet jelent a zsúfolt nemzetközi versenynaptár, különösen a 2026-os világbajnokság és a WNBA szezon ütközése miatt.
Ez a helyzet komoly kihívások elé állítja a játékosok fizikai és mentális állapotát, valamint klubkötelezettségeiket. A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) nehezen talál megoldást a problémára, amely az észak-amerikai bajnokság dominanciájából is fakad.
A 2026-os női kosárlabda-világbajnokságot szeptemberben rendezik meg, ami a WNBA idényének közepére esik. Bár a bajnokság szünetel a torna idejére, a világbajnokság után rendkívül gyorsan folytatódik az alapszakasz, majd azonnal megkezdődik a rájátszás.
Ez azt jelenti, hogy a WNBA sztárjátékosai számára a világbajnokság, az Amerikába való visszautazás, majd a bajnoki hajrá gyakorlatilag egyetlen, összefüggő és rendkívül megterhelő versenyidőszakot alkot. Példaként említhető a Golden State Valkyries csapata, amely a világbajnoki szünet előtt tizennégy nap alatt hét mérkőzést játszik, köztük egy tizenegy napos, ötállomásos idegenbeli túrával.
Natalie Nakase vezetőedző már most igyekszik kímélni kulcsjátékosait, mivel a San Francisco Chronicle szerint a szakmai stáb egyik fő feladata a játékosok egészségének megőrzése és megfelelő regenerációja. Nakase korábbi tapasztalatai alapján tudja, hogy a szezon végén, különösen a rájátszásban, döntő lehet a legjobb kosarasok egészségi állapota.
A jelenlegi helyzet rávilágít a Nemzetközi Kosárlabda-szövetség (FIBA) korlátozott befolyására a sportág női változatában, ahol Amerika, különösen a WNBA, jelentős dominanciával bír. Ezzel szemben a labdarúgásban a FIFA szigorú szabályokat alkalmaz a világbajnokságok előtti bajnoki szünetekre vonatkozóan, minimalizálva az ütközéseket.
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság kivételt képezett, amikor a november-decemberi rendezés miatt a Premier League-mérkőzések a vb kezdete előtt egy héttel is zajlottak. Ez a kényszerhelyzet azonban egyedi volt, és a kosárlabda esetében a FIBA nem tud hasonlóan hatékonyan fellépni a versenynaptár összehangolása érdekében.
A nem WNBA-ben játszó kosárlabdázók számára a világbajnokság gyakran karrierjük csúcspontja, míg a WNBA sztároknak ez egy kötelezően teljesítendő feladat a zsúfolt programjukban.
Az élsportolók kizsigerelése nem újkeletű probléma, és nem is kizárólag a kosárlabdára jellemző. A globális élsportban a pénzügyi érdekek gyakran felülírják a játékosok jólétét, ami rendkívül intenzív terhelést eredményez.
A 2026-os szezonban az edzőknek különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük a játékosok energiájának és játékperceinek gondos kezelésére. A női világbajnokság döntőjét szeptember 13-án rendezik, öt nappal később pedig már folytatódik a WNBA alapszakasza, melynek döntője akár október 30-ig is eltarthat.
Ez az ütemezés komoly problémákat okoz az európai klubcsapatoknak is, mivel a női kosárlabda Euroliga alapszakasza már október 14-én kezdetét veszi. Egy példa erre Juhász Dorka esete: ha csapata, a Minnesota Lynx bejutna a WNBA döntőjébe, akkor a magyar válogatott kulcsembere nem tudna pályára lépni török klubjával, a Galatasaray-jal az Euroliga első három fordulójában. Ez a helyzet bárkire igaz, aki hasonlóan kettős terhelésnek van kitéve.
A berlini női kosárlabda-világbajnokság egyetlen logisztikai előnye, hogy az egész tornát a német főváros két csarnokában rendezik, így a csapatoknak nem kell utazniuk a mérkőzések között. Ez azonban nem oldja meg a rendkívüli terhelés problémáját, hiszen előfordulhat, hogy egy csapat húsz óra leforgása alatt két csoportmérkőzést is lejátszik.
Ez a sűrű program a magyar női válogatott játékosait, köztük Juhász Dorkát is érinti, jelentős fizikai megterhelést róva rájuk. A jelenlegi rendszerben a sportolók nem tudnak érdemi változást elérni, amíg nem lépnek fel egységesen érdekeik védelmében, ahogy azt egyes sportágakban már megpróbálták.
A kézilabda-világbajnokságokon például mára sikerült elérni, hogy a válogatottak minden második nap játsszanak, ami enyhíti a terhelést. A női kosárlabdában azonban még messze van egy ilyen kiegyensúlyozott versenynaptár, ami hosszú távon fenntartható lenne az élsportolók számára.