Huszonnyolc év után, hosszas várakozás után lépett ismét pályára a magyar női kosárlabda-válogatott a világbajnokságon. Az első csoportmérkőzésen rögtön a torna egyik esélyese, az olimpiai ezüstérmes Franciaország ellen kellett megmérettetniük magukat a mieinknek. A találkozó végül jelentős, 53-99 arányú francia győzelemmel zárult, jelezve a két csapat közötti erőviszonyokat és a magyar válogatottra váró kihívásokat.
A mérkőzés kezdetén a magyar csapat meglepően jól indított. Juhász Dorka szerezte a találkozó első pontjait egy középtávoli dobással, és Takács-Kiss Virág is sikeresen értékesítette az első magyar hárompontos kísérletet. Ez a rövid lendület azonban hamar megtört, amikor az olimpiai ezüstérmes franciák egy 8-0-s futással gyorsan átvették a vezetést. Völgyi Péter szövetségi kapitány szűk öt perc után, 5-12-es állásnál kénytelen volt időt kérni, hogy rendezze a sorokat.
Az időt kérés ellenére a magyarok játéka nem javult érdemben az első negyed második felében. A franciák magabiztosan dobtak távolról, a festéken belülről és büntetőkből is, így az első tíz perc végére 11-29-es előnyt építettek ki. Különösen aggasztó volt, hogy a magyar válogatott nyolc alkalommal adta el a labdát az első negyedben, ami jelentősen hozzájárult az ellenfél dominanciájához.
A második negyedben a francia csapat valósággal átgázolt a magyarokon. Jean-Aimé Toupane együttese 14 perc után már 12-43-ra vezetett, a magyarok pedig ekkoriban mindössze egyetlen büntetőpontot tudtak felmutatni. A félidei szünetre 20-61-es állásnál vonultak a felek, ami már ekkor 41 pontos különbséget jelentett. Az első félidő statisztikái is élesen mutatták a különbséget: a magyarok mindössze 29 százalékos mezőnyszázalékkal (8/28) és 33 százalékos hárompontos hatékonysággal (3/9) dobtak, míg a franciák 62 százalékos mezőnyből (21/34) és kiemelkedő 72 százalékos hárompontos hatékonysággal (13/18) operáltak.
A harmadik negyedben a gallok már tudták, hogy a mérkőzés eldőlt, így a következő találkozóra gondolva némileg lazább játékkal, több hibával játszottak. Ennek ellenére az ellenfél előnye tovább növekedett, bár a magyar válogatott igyekezett partiban maradni a játékrészben. A negyedik negyedet Juhász Dorkáék már legalább egálra tudták hozni, ami némi javulást mutatott, de az összképen már nem változtatott. A világbajnokságra 28 év után visszajutó magyar válogatott végül 53-99-es vereséget szenvedett az olimpiai ezüstérmes Franciaországtól.
A magyar női kosárlabda-válogatott huszonnyolc év után kvalifikálta magát ismét a világbajnokságra, ami önmagában is kiemelkedő és történelmi jelentőségű teljesítmény. A csapat a világranglista 19. helyén áll, és a mezőnyben a leggyengébbnek számít a rangsor alapján. A sorsolás során az első kalapból a végső győzelemre is esélyes, második helyen rangsorolt Franciaországot kapták ellenfélül, ami rendkívül nehéz kezdést jelentett a tornán.
A csoportban azonban Nigéria (8. hely) és Dél-Korea (15. hely) is szerepel, akiket a magyar csapat elméletileg legyőzhető ellenfélnek tekinthet, bár egy győzelem ellenük is bravúrnak számítana. A válogatott egyik kulcsjátékosa Juhász Dorka, aki az európai szezonban a török Galatasarayt erősíti. Őt az előző Euroliga-idény legjobbjává választották, és beválogatták a világbajnokság húsz legfontosabb játékosa közé is.
Juhász Dorka a torna előtt úgy fogalmazott, hogy nem érzékel plusz nyomást, de elismerte, hogy egy ilyen kis ország számára, mint Magyarország, rendkívül nagy dolog ismét világbajnokságon szerepelni. Ez a hozzáállás azt sugallja, hogy a csapat komolyabb teher nélkül, de nem is az esélytelenek nyugalmával várhatta a megmérettetést.
A világbajnoki szereplés önmagában is történelmi jelentőségű a magyar női kosárlabda számára, hiszen közel három évtizedes szünet után térhetett vissza a nemzetközi elitbe. Ez a részvétel lehetőséget ad a csapatnak, hogy értékes tapasztalatokat szerezzen a legmagasabb szintű nemzetközi versenyen, és felmérje, hol tart a világ élvonalához képest. Bár az első mérkőzés eredménye egyértelmű vereséget hozott, ez az eredmény várható volt egy ilyen erős ellenféllel szemben.
A válogatott számára a torna célja nem feltétlenül a győzelem a topcsapatok ellen, hanem a bravúros szereplés lehetősége a csoport többi mérkőzésén. Egy esetleges győzelem Nigéria vagy Dél-Korea ellen már elegendő lehetne a nyolcaddöntőbe jutáshoz, ami hatalmas siker lenne Völgyi Péter csapatának és a magyar kosárlabdának. A játékosok, köztük Juhász Dorka, a nyomás hiányáról beszéltek, ami lehetővé teheti számukra, hogy felszabadultan játsszanak és a legjobbjukat nyújtsák a további mérkőzéseken, a történelmi visszatérés örömével a háttérben.
A magyar válogatott számára a világbajnokság még nem ért véget, sőt, a kulcsfontosságú mérkőzések még csak most következnek. A következő találkozó szombaton, 14 óra 15 perckor lesz Nigéria ellen. Ez a mérkőzés kulcsfontosságú lehet a továbbjutási remények szempontjából, hiszen Nigéria a világranglista nyolcadik helyezettje, de a sorsolás alapján a magyar csapat számára a "legyőzhető" kategóriába tartozik.
A csapatnak fel kell dolgoznia az első mérkőzés tanulságait, különösen a labdaeladások és a védekezés terén, és a következő ellenfélre koncentrálnia. A továbbiakban a dél-koreai válogatott elleni mérkőzés is meghatározó lesz abban, hogy a magyar csapat milyen eredménnyel zárja a csoportkört. A cél továbbra is a bravúros szereplés és a lehetőség szerinti legjobb helyezés elérése a tornán, kihasználva a 28 év utáni visszatérés adta motivációt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása