A magyar labdarúgó-válogatott nehéz helyzetbe került a Nemzetek Ligája B-divíziójában, miután az első két mérkőzésen mindössze egy pontot szerzett, ráadásul gólképtelen maradt. A kezdeti, magasra tett célokhoz képest a csapat teljesítménye elmarad, ami komoly kihívás elé állítja Marco Rossit és stábját. A pénteken esedékes, Grúzia elleni hazai mérkőzés kulcsfontosságú a további szereplés szempontjából.
A magyar válogatott jelenleg a B-divízió csoportjának utolsó helyén áll, Ukrajna és Észak-Írország mögött, egyetlen ponttal. Grúzia hasonlóan egy ponttal és gól nélkül várja a pénteki összecsapást a Puskás Arénában. Szoboszlai Dominik csapatkapitány a sorozat elején még a maximális tizenkét pontot tűzte ki célul, ám a jelenlegi helyzetben már a hét pont is sikernek számítana, ami a grúzok legyőzését és az ukránok elleni visszavágást jelentené.
A válogatott játékában jelentős javulásra van szükség, hiszen az utóbbi időszakban nem sikerült gólt szerezni. Lukács Dániel és Bolla Bendegúz lövései is kimaradtak a korábbi mérkőzéseken, ami rávilágít a támadójáték hatékonyságának hiányára. Marco Rossi irányítása alatt ez volt az ötödik hazai vereség másfél éven belül, olyan ellenfelek ellen, mint Törökország, Svédország, Portugália, Írország és legutóbb Ukrajna.
Öt év után fordult elő ismét, hogy a magyar csapat két egymást követő mérkőzésen nem talált be az ellenfél kapujába. Míg 2021 szeptemberében Anglia és Albánia volt az ellenfél, most kevésbé versenyképes csapatok ellen maradtak gól nélkül. Az ukránok elleni első félidő során a játék ötlettelensége és elképzelés hiánya volt szembetűnő, még annak ellenére is, hogy a keretben topligás játékosok szerepeltek.
A magyar válogatott két A-divíziós Nemzetek Ligája szezon (2022, 2024) után került vissza a B-divízióba, ahol a várakozások szerint sokkal „brusztolósabb” mérkőzések várnak rá. Az első osztályban a papíron erősebb ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni a magyar csapatot, és nem mindig vették komolyan a sorozatot, ami lehetőséget teremtett a védekezésre és a kontrákra épülő játékra. A B-divízióban azonban más a helyzet; itt minden ellenfél komolyan veszi a mérkőzéseket, és minden gólért meg kell küzdeni.
A sorsoláskor már érezhető volt, hogy a magyar csapat nem lóg ki felfelé ebből az osztályból, sőt, inkább kevésbé lógott lefelé az A-divízióból, mint amennyire felfelé lógna a B-ből. A szakemberek is figyelmeztettek, hogy minden találatért vért kell majd izzadni, és ennek a valóságtartalmát most tapasztalja a csapat. A 2024-es Európa-bajnokságon a skótok elleni játék is hasonlóan sematikus és gyötrelmes volt, amit akkor Csoboth Kevin gólja mentett meg.
A 2020-as B-divíziós szereplés során a Rossi-csapat kompaktsága még érezhető volt, még a hazai élvonalból érkező játékosokkal is, például Oroszország vagy Törökország ellen. Jelenleg azonban hiányzik a játékbeli elképzelés, és nem látszik, mire képes a válogatott. Az ukránok ellen az utolsó negyedórában sem sikerült valódi nyomást gyakorolni, és bár Belfastban enyhe fölényben játszottak a hajrában, az elsöprő akarat és a helyzetek hiányoztak.
A jelenlegi helyzet rávilágít a magyar labdarúgás törékenységére, különösen Varga Barnabás és Sallai Roland hiányában. A csapat játéka nagymértékben függ Szoboszlai Dominik teljesítményétől, akire az ellenfelek fokozottan figyelnek. Marco Rossi eddig nem találta meg a megoldást arra, hogyan lehetne tehermentesíteni a csapatkapitányt, és hogyan lehetne őt lövőhelyzetbe hozni.
Szoboszlai sokat vállal, de a kapu előtti lehetőségek megteremtésében, valamint egyedülálló rúgótechnikájának kamatoztatásában lenne rá a legnagyobb szükség. A társak mozgása és a tudatos játék hiánya miatt nem látszik, hogyan tudnák őt hatékonyan támogatni. Az írek elleni vereség után felmerült a kérdés, hogy Rossi edzői képességeit meghaladták-e már a játékosok együttes képességei.
A szakmai stáb feladata, hogy valami váratlant találjon ki, ami meghozza az áhított eredményességet. A gólképtelenség és az ötlettelenség súlyos problémát jelent, amelyre sürgősen megoldást kell találni.
A Nemzetek Ligája eredményei közvetlen hatással lesznek a 2028-as Európa-bajnoki selejtezők sorsolására, amelyet decemberben tartanak. Jelenleg a magyar válogatott a harmadik kalapba kerülne, ami ijesztő visszaesés a négy évvel ezelőtti első kalapos státuszhoz képest. A második hely megszerzésével a B-divízióban még be lehetne kerülni a második kalapba, de az elsőbe már nincs esély.
A harmadik kalap azt jelentené, hogy két erősebb riválist kapna a csapat a selejtezőkön, és legalább négy pontot kellene szerezni az egyik ellen az Eb-álmok életben tartásához. Az NL mostani kiírása ráadásul korántsem nyújt olyan védőhálót a pótselejtezőkre, mint az előző selejtezősorozat. Akkor húsz egyenes ágon kijutó mellett tizenhat nemzet pótselejtezett, most azonban csak a négy legrosszabb csoportmásodik és négy NL-ből érkező csapat játszhat pótselejtezőt, ami a négy rendező ország (Anglia, Írország, Skócia, Wales) szereplésétől is függ.
Ezért is kiemelten fontos a grúzok legyőzése és a csoport második helyének elérése. Ehhez azonban gólokra van szükség, amelyeket a stábnak sürgősen meg kell találnia, legyen szó átlövésekről vagy szögletvariációkról. A válogatottnak vissza kell találnia a gólszerző formájához, hogy elkerülje a további visszaesést és megőrizze esélyeit a jövőbeli nagy tornákon való részvételre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása