A magyar labdarúgás finanszírozása körüli bizonytalanságok és aggodalmak merültek fel a tavaszi időszakban, különösen egy esetleges kormányváltás kapcsán. Sokan attól tartottak, hogy a Tisza-kormány megalakulása után jelentős visszaesés várható a sportágban. Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára azonban megnyugtató képet festett, hangsúlyozva, hogy az aggodalom ebben az évben korai volt. Az amatőr klubok helyzete stabil maradt, míg az NB I-es és NB II-es csapatok eltérő mértékű kihívásokkal néznek szembe a bevételek változása miatt.
Az MLSZ főtitkárának tájékoztatása szerint a közel 1900 amatőr labdarúgóklub működési feltételei változatlanok maradtak. Az NB I-es csapatok esetében a tőlük elvont jogok értékesítéséből származó bevételekben mintegy 15 százalékos csökkenés tapasztalható az idei szezonban. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos élvonalbeli klub, amelynek költségvetése a Ferencváros nélkül 3,3 milliárd forint körül mozog, korábbi átlagos egymilliárd forint helyett idén átlagosan 850 millió forinthoz jut ebből a forrásból.
Ebből az összegből 400 millió forint a magyarszabály betartásáért jár, míg 450 millió forint normatív támogatásként kerül kifizetésre, a klubok kérésére. Vági Márton szerint ez a 15 százalékos bevételcsökkenés könnyedén pótolható játékoseladásokból, a keretek szűkítéséből, valamint a forint euróval szembeni erősödéséből adódó 10-12 százalékos költségmegtakarításból, mivel a légiósok fizetését jellemzően euróban teljesítik. Pozitív példaként említette a Paksot, amely kétmilliárd forint alatti költségvetéssel is sikeresen szerepel, és jelentős játékosértékesítésekkel is büszkélkedhet.
Az NB II-ben azonban drasztikusabb változások várhatók. Megszűnik az elmúlt években tapasztalt „Kánaán” és a milliós sztárfizetések korszaka. Korábban egy NB II-es klub költségvetése megközelítette az egymilliárd forintot, amelyből átlagosan 400 millió forint származott az elvont jogok értékesítéséből. Ez az összeg az idei szezonra a felére esett vissza. A másodosztályú csapatoknak így mintegy 20 százalékkal kisebb büdzséből kell gazdálkodniuk, és a hiányzó összeget nehezebben tudják pótolni, mint az NB I-esek, mivel kevesebb a játékoseladás és nem rendelkeznek olyan felduzzasztott keretekkel, amelyekből faragni lehetne.
Az elmúlt években az NB II növekvő részesedését az élvonal kárára finanszírozták. A szövetség célja most az, hogy a másodosztály ne az NB I „kicsinyített mása” legyen, hanem sokkal inkább egy szakmai előszoba, egy nevelde, ahol a fiatal tehetségek fejlődhetnek, nem pedig a kiöregedett, túlfizetett játékosok bajnoksága. Ez a szemléletváltás alapjaiban határozza meg a másodosztály jövőjét és finanszírozási modelljét.
A főtitkár kiemelte, hogy az NB I létszámának megtartása és az NB II tizenhatra csökkentése pénzügyi szempontból észszerű és elkerülhetetlen döntés volt. Egy profi labdarúgócsapat működtetésének magas pénzügyi követelményei miatt a nagyobb csapatszám mellett nem lenne elegendő forrás a stabil működéshez. Ez a stratégia a magyar labdarúgás hosszú távú fenntarthatóságát célozza.
A változások jelentősége abban rejlik, hogy míg az NB I-es klubok erős gazdasági háttérrel és megtakarítási lehetőségekkel rendelkeznek, így nem várható csőd, addig az NB II esetében nagyobb a pénzügyi kitettség. Ez azt jelenti, hogy a másodosztályban megnőhet a csőd kockázata. A Videoton, mint háromszoros bajnok példája is rávilágít erre: a klub az NB II-ben szenved új tulajdonos nélkül, és az önkormányzat nem tudja tovább finanszírozni. Egy megfelelő tulajdonos hiányában a kiesés is reális forgatókönyvvé válhat, ami nemcsak a klub, hanem az egész sportág számára komoly kudarc lenne.
A kluboknak élniük kellene az utánpótlás-nevelésben rejlő lehetőségekkel, amelyet több mint egy évtizede az állam finanszíroz. Annak ellenére, hogy az állami támogatás régóta elérhető, az NB I-ből csak az utóbbi 2-3 évben indult meg érdemi játékoseladás külföldre, korábban minimális számban fordultak elő komolyabb transzferek. A játékosok értékesítése kulcsfontosságú bevételi forrás lehet a klubok számára, különösen a csökkenő támogatások idején.
Az UEFA szolidaritási hozzájárulása is fontos tényező a magyar labdarúgás finanszírozásában. Korábban a Ferencváros nemzetközi szereplésének köszönhetően jutottak az NB I-es „kiscsapatok” szezononként akár 100 millió forintos vagy annál is magasabb összeghez. Az UEFA azonban két éve megváltoztatta a rendszert. Ennek értelmében az utolsó években és a jövőben a magyar NB I-es csapatok már a Ferencváros szereplésétől függetlenül számíthatnak hasonló nagyságrendű támogatásra.
Az UEFA a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencialiga bruttó bevételeinek egy részét, a 2024–27-es ciklusban 7 százalékát szolidaritási támogatásként juttatja azoknak a kluboknak, amelyek nem szerepelnek a sorozatok ligafázisában. Míg korábban ezt az összeget kizárólag utánpótlás-fejlesztésre lehetett fordítani, most már nincs ilyen szigorú megkötés. Azonban bizonyos minőségi és licenckövetelményeknek továbbra is teljesülniük kell, amelyek között az utánpótlás fejlesztése is szerepel, biztosítva ezzel a jövő tehetségeinek nevelését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása